Az európai bizottság friss állatjóléti ajánlásai számos kérdést vetnek fel a hazai gazdaságokban. 2024-től az állattenyésztő telepeknek újabb megfelelési pontokat kell figyelniük, miközben a félreértések is szaporodnak. A NÉBiH legutóbbi célzott ellenőrzései során a kis- és közepes méretű szarvasmarha és sertéstelepek 27%-ánál találtak állatjóléti hiányosságokat, melyek többsége nem technológiai hiány, hanem félreértelmezett jogszabályi követelményekből eredt.
A leggyakoribb tévhit, hogy az állatjólét kizárólag a tartási körülményekre vonatkozik. Valójában az állatok takarmányozása, egészségügyi ellátása, szállítása és vágása is a szabályozás része. A 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 7. pontja szerint az állatjólét „az állat testi és lelki állapota, ahogyan az az állat szükségleteinek kielégítésére való képességével, és ezáltal a környezethez való alkalmazkodásával kapcsolatos”. A telepi dolgozók képzése kritikus: az állatgondozók 65%-a nem részesül rendszeres állatjóléti képzésben, holott ez kötelező lenne.
A második félreértés, hogy az állatjóléti támogatások feltételei változatlanok. Az Agrárminisztérium 2024-től új feltételrendszert vezetett be, amely már nemcsak az alapterület biztosítását, hanem a környezetigazdálkodást is vizsgálja. „A gazdaságoknak ma már nemcsak tartási, hanem környezetvédelmi szempontból is meg kell felelniük, beleértve a vízhasználatot és a trágyakezelést” – nyilatkozta Kovács János, az ÁT Kft. állatjóléti szakértője.
További tévhit, hogy a magasabb állatjóléti standardok automatikusan magasabb termelési költségeket jelentenek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a jól megtervezett állatjóléti fejlesztések javítják a termelési mutatókat: csökken az állategészségügyi kiadás, nő az állatok termelékenysége. A robotizált fejőrendszerek bevezetésével például 8-12% tejhozam-növekedést és 18% kevesebb tőgygyulladást tapasztaltak a hazai tejgazdaságok.
Sokan azt hiszik, az állatjóléti ellenőrzések csak bejelentett időpontban történnek. A valóság ezzel szemben az, hogy a 2023/2024-es munkabiztonsági és állatvédelmi ellenőrzési program során az esetek 73%-ában előzetes értesítés nélkül érkeztek az ellenőrök a telepekre. Érdemes tehát a napi üzemeltetés szintjén megfelelni az előírásoknak.
Fontos lépés a kockázatértékelés frissítése az állatjóléti szempontokkal, a dolgozók rendszeres képzése és az állatjóléti napló naprakészen tartása. A legtöbb telepnek nem drága technológiai beruházásokra, hanem következetes dokumentációra és munkaszervezésre van szüksége a megfeleléshez. A rendszeres önellenőrzés és a dolgozói képzések hosszú távon nemcsak az állatjólét, hanem a gazdaságos üzemeltetés zálogai is.
