Az elmúlt évek talajvizsgálatai egyre aggasztóbb képet mutatnak: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legfrissebb kutatása szerint a hazai mezőgazdasági területek 18%-ában kimutathatók gyógyszermaradványok. A felmérés különösen a szennyvíziszappal kezelt területeken talált magas koncentrációt, ahol antibiotikumok, fájdalomcsillapítók és hormonkészítmények nyomai is megjelentek. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a probléma kezelése kiemelt figyelmet kap a 2024-es talajvédelmi stratégiában.
A gyógyszermaradványok elsősorban a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításával, valamint a szennyezett öntözővízzel kerülnek a termőföldekbe. A MATE kutatócsoportja által vizsgált minták szerint különösen az antibiotikumok (tetraciklinek, szulfonamidok) és egyes gyulladáscsökkentők (diklofenak, ibuprofen) koncentrációja emelkedett. „A gyógyszermaradványok nemcsak a talaj mikrobiológiai egyensúlyát veszélyeztetik, de hosszú távon bekerülhetnek az élelmiszerláncba is” – nyilatkozta dr. Kovács Attila, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) talajvédelmi szakértője.
Az Európai Unió 2024/156-os irányelve új határértékeket vezetett be, amelyek betartása a gazdálkodók számára is kötelezettségeket jelent. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása előtt kötelezővé válik a kibővített laborvizsgálat, amely a hagyományos nehézfém-vizsgálatok mellett már a gyógyszermaradványok jelenlétét is méri. A követelmények be nem tartása akár az agrártámogatások megvonásával is járhat.
A szakértők szerint a probléma kezelésére több megoldás is kínálkozik. A szerves trágyák előkezelése, a komposztálás megfelelő időtartama és a talaj rendszeres monitorozása jelentősen csökkentheti a kockázatokat. A MATE kutatói olyan talajkezelési módszereket is vizsgálnak, amelyek a bioremediáció elvén alapulva képesek lebontani a talajban lévő gyógyszermaradványokat.
A felelős gazdálkodóknak érdemes figyelniük a NÉBIH tájékoztatóját, amely részletesen bemutatja a talajvizsgálati protokollokat és a biztonságos trágyakezelési módszereket. A rendszeres talajvizsgálat, valamint a szennyvíziszap és szerves trágyák körültekintő használata nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem hosszú távú gazdasági érdek is, hiszen a tiszta, egészséges talaj a fenntartható gazdálkodás alapja.
