A friss hatékonysági adatok szerint akár 15-20%-kal csökkenhet az európai műtrágyafelhasználás 2025-re a precíziós gazdálkodás szélesebb körű elterjedésével. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a hazai termelők körében a tavalyi évben 10% volt a nitrogén műtrágyák áremelkedése, miközben a 2023-as értékesítési adatok már 7%-os visszaesést mutattak. A változás hátterében nemcsak az áremelkedés áll, hanem a technológiai váltás is: a helyspecifikus kijuttatás egyre népszerűbb.
A precíziós műtrágyázás lényege, hogy GPS-vezérelt eszközök és talajmintavétel alapján parcellán belül is változtatható a kijuttatott hatóanyag mennyisége. A műtrágyaköltség a növénytermesztési ágazatban átlagosan a termelési költség 20-25%-át teszi ki, így optimalizálása kulcsfontosságú a jövedelmezőség szempontjából. Az európai gazdálkodók számára a technológia alkalmazása már 2023-ban 12-14%-os hatóanyag-megtakarítást eredményezett, miközben a termésmennyiség nem csökkent – több esetben még növekedett is. A magyar gazdálkodók körében egyelőre 8-10%-os megtakarítást mértek, de a rendszerek finomításával ez tovább javulhat.
„Az elmúlt két évben átlagosan hektáronként 7500-8000 forint megtakarítást értünk el a nitrogén-műtrágyázás költségeiben, miközben a búza és a kukorica termésátlaga nem változott. A technológiai befektetés 3-4 év alatt megtérül,” – nyilatkozta Kovács János, a Hajdú-Bihar megyei Precíziós Gazdálkodók Szövetkezetének alelnöke.
A technológia terjedését segíti, hogy a 2023-ban meghirdetett Vidékfejlesztési Program támogatásai között kiemelt helyen szerepelnek a precíziós eszközök. A műholdas helymeghatározással működő kijuttatók és a talajszkennerek mellett egyre többen alkalmazzák a nitrogénszenzorokat is, amelyek a növényállomány színe alapján valós időben szabályozzák a kijuttatást. Az AKI adatai szerint jelenleg a hazai szántóterület körülbelül 12%-án alkalmaznak valamilyen precíziós technológiát, de ez 2025-re várhatóan elérheti a 20%-ot.
A következő hónapokban a termelőknek érdemes felmérni, milyen típusú precíziós szolgáltatást vagy eszközt vehetnek igénybe a tavaszi műtrágyázáshoz. A kisebb gazdaságok számára a bérmunka vagy a szolgáltatás igénybevétele is jelentős megtakarítást hozhat, miközben a nagyobb üzemek saját eszközökbe történő beruházással hosszú távon optimalizálhatják költségeiket. Az eredmények azt mutatják: a kevesebb műtrágya nem feltétlenül jelent alacsonyabb termést, ha a technológia megfelelően illeszkedik a gazdaság adottságaihoz.
