Az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) vezetése idén már kötelező feladat a magyar gazdálkodók számára. A rendeletváltozás értelmében 2024. január 1-től minden olyan gazdálkodónak naprakész nyilvántartást kell vezetnie az eGN felületén, aki egységes kérelmet nyújt be, vagy agrártámogatásban részesül.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívta a figyelmet, hogy a korábbi papíralapú nyilvántartások helyett kizárólag az elektronikus felületen keresztül lehet teljesíteni a kötelezettséget. Az idei évben kiemelt ellenőrzési szempont lesz az eGN rendszer használata, különös tekintettel a növényvédelmi kezelések és a tápanyag-gazdálkodási adatok naprakész vezetésére.
A gazdálkodóknak különösen ügyelniük kell arra, hogy a növényvédelmi munkákat a kezelés előtt tervként, majd a végrehajtást követően tényként is rögzítsék a rendszerben. Az adatokat legkésőbb a kezelést követő hét napon belül fel kell tölteni. A nitrogén-használattal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség – a nitrátjelentés – is az eGN rendszeren keresztül teljesíthető, melynek határideje 2025. január 1.
„Az elektronikus gazdálkodási napló bevezetése a hazai mezőgazdaság digitális átállásának fontos mérföldköve” – nyilatkozta Dr. Kovács István, a NÉBIH szakértője az Agrárminisztérium közleményében. „A rendszer lehetővé teszi a hatékonyabb ellenőrzést, a környezeti terhelés pontosabb nyomon követését, valamint átláthatóbbá teszi a gazdálkodási folyamatokat.”
Az eGN rendszer használatához a NÉBIH több segédletet is elérhetővé tett, és folyamatos technikai támogatást biztosít a gazdálkodók számára. A NÉBIH tájékoztatója szerint a rendszer használata nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem hosszú távon segítheti a termelők precíziós gazdálkodásra való átállását is.
A nitrát-érzékeny területeken gazdálkodók számára különösen fontos a pontos adatszolgáltatás, mivel ez alapján ellenőrzik a környezetvédelmi előírások betartását. A mulasztás nemcsak bírságot vonhat maga után, hanem a támogatások kifizetését is befolyásolhatja.
Az eGN használatával a gazdálkodók naprakész képet kaphatnak saját tevékenységükről, a rendszer pedig segít optimalizálni a tápanyag-utánpótlást és növényvédelmi beavatkozásokat, ami hosszú távon gazdasági és környezeti előnyökkel is járhat.
