Az elmúlt évben jelentős növekedést mutatott a magyar szürkemarha állomány a Kárpát-medencében, számuk meghaladta a 15 ezret – közölte a Magyar Szürkemarhát Tenyésztők Egyesülete. Ez a több mint 12%-os gyarapodás bizonyítja, hogy a fajta reneszánsza nemcsak kulturális érték, hanem gazdasági lehetőség is a kis- és közepes méretű családi gazdaságok számára. Különösen figyelemreméltó, hogy a támogatási rendszer átalakítása után is folytatódott a növekedés, ami a stabil piaci igényeket jelzi.
A szürkemarha tartása speciális infrastruktúrát és gondozási protokollt igényel. Áramfelvétele minimális (jóval alacsonyabb, mint intenzív szarvasmarha telepeken), karámrendszere egyszerűbb, viszont legalább 8-10 hektár legelőterület szükséges egy 20 egyedből álló alapállományhoz. A fajta ellenállósága kiváló, állategészségügyi költsége 30-40%-kal alacsonyabb más fajtákhoz képest, télen is képes a szabadtartásra megfelelő szélvédelem esetén, összhangban az 1998. évi XXVIII. törvény állatvédelmi előírásaival.
„A szürkemarha tenyésztése nem pusztán gazdasági kérdés, hanem kulturális küldetés is” – mondta Szomor Dezső, a kiemelkedő állománnyal rendelkező tenyésztő. „A megfelelő tenyésztési program kiválasztásánál azonban elengedhetetlen a CE minősítésű mérlegelő és rögzítő berendezések használata, különösen az EN ISO 13857:2019 szerinti biztonsági távolságok betartásával a karámrendszerben.”
A munkabiztonsági szempontok kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen az Mvt. előírásai szerint a nagy testű állatok kezelésekor kötelező a munkavédelmi oktatás évente legalább kétszeri megtartása. A karámrendszerek kialakításakor figyelembe kell venni a menekülő utak elhelyezkedését és a biztonságos kezelőfolyosókat. A villanypásztor karbantartása és ellenőrzése havonta dokumentálandó az üzemeltetési naplóban.
A tartástechnológia gazdasági előnyei között kiemelendő az alacsonyabb takarmányköltség és a prémium húsminőség miatti magasabb értékesítési ár. A fajta génmegőrzési programban való részvétel akár 80-120 ezer forint támogatást is jelenthet egyedenként, ami jelentősen javítja a megtérülési mutatókat. Javasolt a kockázatértékelés félévenkénti felülvizsgálata, valamint a kezelési eszközök (orrkarika, kötőfék, lábzsinór) használatának rendszeres gyakorlása a balesetmentes üzemeltetés érdekében.
