Az Országos Vízügyi Főigazgatóság májusi jelentése szerint az első negyedévben az átlagnál 15-30 százalékkal kevesebb csapadék hullott az ország jelentős részén, ami különösen a Duna-Tisza közén és az Alföld egyes területein jelent komoly gondot a gazdálkodóknak.
A klímaváltozás hatásai egyre markánsabban jelentkeznek a magyar mezőgazdaságban. Dr. Nagy István, az Agrártudományi Kutatóközpont főmunkatársa lapunknak nyilatkozva kiemelte: „Nem elegendő pusztán öntözéssel kezelni a problémát. Komplex szemléletváltásra van szükség a talajműveléstől kezdve a fajtaválasztásig, különben zsákutcába kerül a magyar mezőgazdaság.”
A szakértő szerint a talajszerkezet romlása és a szervesanyag-tartalom csökkenése is súlyosbítja a helyzetet, mivel csökken a talaj vízmegőrző képessége. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint a gazdálkodók csupán 7 százaléka alkalmaz rendszeresen talajkímélő művelési módokat, pedig ezek jelentősen javíthatnák a talaj vízháztartását. A Földművelésügyi Minisztérium által indított Öntözésfejlesztési Stratégia ugyan 2027-ig 100 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére, de ez csak a szántóterületek töredékét érinti.
Biztató fejlemény, hogy a 2023/2024-es gazdasági évben már közel 1500 gazdaság vett részt az agrár-környezetgazdálkodási programok talajvédelmi intézkedéseiben. Az idei évtől a Vidékfejlesztési Program keretében külön támogatás igényelhető aszálytűrő növényfajták termesztéséhez és talajkímélő technológiák bevezetéséhez, amelynek részleteiről június 15-ig lehet tájékozódni a Magyar Államkincstár honlapján.
A klímaváltozáshoz való sikeres alkalmazkodás érdekében a gazdáknak érdemes a talajvédelmi intézkedések mellett az aszálytűrő fajták arányának növelését és a takarónövények alkalmazását is fontolóra venni. A mezőgazdasági termelés biztonságának megőrzése csak akkor lehetséges, ha a vízgazdálkodási fejlesztéseket komplex szemlélettel, a talajegészség javításával együtt valósítjuk meg.
