A magyar kormány Oroszországgal fenntartott energiakapcsolata az elmúlt években újra és újra előkerül a közbeszédben. Miközben Budapestről gyakran hangzik el, hogy az orosz olaj és gáz „olcsóbb”, a valóság ennél összetettebb. A mezőgazdasági vállalkozásoknak, erdőgazdálkodóknak és vidéki közösségeknek érdemes megérteniük, hogy ez a stratégia milyen következményekkel járhat a gyakorlatban – különösen az uniós források befagyasztása miatt.
Az alábbiakban áttekintjük, mit jelent ez a helyzet a magyar agráriumnak, milyen pénzügyi és infrastrukturális veszteségekkel kell szembenéznie a szektornak, és milyen lépéseket kellene tenni a gazdálkodók érdekében.
Miért fontos ez a gazdálkodóknak?
Első pillantásra egy energiapolitikai kérdés távolinak tűnhet a mindennapi gazdálkodástól. A valóságban azonban az energiafüggőség, az uniós források befagyasztása és a beruházási környezet romlása közvetlenül érinti a mezőgazdaságot.
Az energiaárak hatása a gazdálkodásra.
A gázolaj, az elektromosság és a földgáz a mezőgazdaság működésének alapvető költségtényezői. A vetés, a betakarítás, az öntözés, a szárítás és az állattenyésztés mind energiaigényes tevékenységek. Ha az állam több száz milliárd forintot költ a lakossági energiaárak támogatására, akkor ezek a források máshonnan hiányoznak – például a mezőgazdasági támogatásokból vagy a vidékfejlesztésből.
Uniós forrásokhoz való hozzáférés.
A legnagyobb probléma nem az orosz olaj ára, hanem az, hogy Magyarország jelenleg nem fér hozzá mintegy 19 milliárd euró (körülbelül 7238 milliárd forint) uniós helyreállítási és strukturális alaphoz. Ez az összeg lényegesen meghaladja azt az évi 1-2 milliárd dolláros „megtakarítást”, amelyet az olcsóbb orosz olaj elméletben jelenthet.
Vidéki infrastruktúra elmaradása.
Az uniós helyreállítási alapok célja az infrastruktúra fejlesztése lenne – utak, Internet-hozzáférés, öntözőrendszerek, raktározási kapacitások, logisztikai központok. Ezek hiánya közvetlenül érinti a gazdálkodókat, akik gyakran rossz minőségű utakon szállítanak, korlátozottan férnek hozzá a digitális eszközökhöz, és nehezen tudják piacra juttatni termékeiket.
A „olcsó olaj” érv valódi ára
A magyar kormány hivatalos álláspontja szerint az orosz olaj akár 20 százalékkal is olcsóbb lehet, mint a diverzifikált beszerzés. A Druzsba csővezeték révén érkező olaj valóban versenyképes áron szerezhető be. Ezt az érvet hangsúlyozza Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki szerint Magyarország földrajzi helyzete miatt nincs más választása.
Mit jelentenek a számok?
Ha Magyarország évi 1-2 milliárd dollárt takarít meg az olcsóbb orosz olajon, az forintban számolva nagyjából 330-660 milliárd forint. Ez az összeg megosztásra kerül a magáncégek (főként a MOL) és az állam között. A G7 oknyomozó portál feltárása szerint 2022 márciusa és 2025 márciusa között Magyarország közel 900 milliárd forintot keresett az orosz Urals és a Brent típusú olaj árának különbözetén. Ebből több mint 500 milliárd forint rendkívüli nyereségadó formájában a magyar költségvetésbe folyt be, míg 400 milliárd a MOL-nál maradt.
Fontos: A befagyasztott uniós források összege (19 milliárd euró / 7500 milliárd forint) több mint tízszerese az orosz olajból származó éves „megtakarításnak”.
A befagyasztott uniós források.
Ezzel szemben a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti jogállamisági vitában 19 milliárd euró (körülbelül 7500 milliárd forint) uniós helyreállítási és strukturális alap került befagyasztásra. Ez a teljes megtakarítás több mint tízszerese. Ezek az alapok infrastruktúra-fejlesztésre, energiahatékonyságra, vidékfejlesztésre és modernizációra szolgálnának – pontosan azokra a területekre, amelyek a mezőgazdaság versenyképességét növelnék.
Miért nem érződik az „olcsóság”?
Az Európai Bizottság adatai szerint a földgáz végfogyasztói árai Magyarországon és Szlovákiában – amely szintén orosz energiától függ – az EU legmagasabbjai közé tartoznak. Az állami támogatások nélkül a magyar háztartások és vállalkozások lényegesen magasabb árakat fizetnének. Ez azt jelenti, hogy az „olcsó” orosz gáz valójában nem olcsó – az állam közpénzekből finanszírozza a különbözetet.
A Magyar Villamos Művek 2024 első félévében több mint 484 milliárd forint állami támogatást kapott kizárólag a lakossági energiaárak szubvencionálására – a vállalkozásokat nem is számítva. Ha az orosz gáz valóban olcsó lenne, erre a hatalmas támogatásra nem lenne szükség. Szakértők szerint az orosz gáz valójában drágább, mint a piacon elérhető alternatívák.
Mit veszít a magyar mezőgazdaság?
Az uniós források befagyasztása súlyosan érinti a vidéki térségeket és a mezőgazdasági szektort. A 19 milliárd eurós összeg jelentős része vidékfejlesztésre, agrár-infrastruktúra korszerűsítésére és fenntartható gazdálkodási programokra fordítható lett volna.
Infrastrukturális lemaradás.
Az uniós helyreállítási alapok egyik fő célja az infrastruktúra fejlesztése. A jobb utak, modern öntözőrendszerek, digitális hálózatok és logisztikai központok mind növelnék a mezőgazdaság hatékonyságát. Ezek hiánya miatt a magyar gazdálkodók versenyhátrányba kerülnek regionális versenytársaikkal szemben.
Energiahatékonysági beruházások elmaradása.
A befagyasztott források egy része energiahatékonysági projektekre szolgálna – például korszerűbb szárítók, tárolók, üvegházak, megújuló energiaforrások telepítése. Ezek a beruházások hosszú távon csökkentenék a gazdálkodók energiafüggőségét és költségeit.
Vidékfejlesztési programok késése.
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarország jelentős uniós forrásokra számíthat vidékfejlesztésre. A jogállamisági viták azonban késleltetik vagy korlátozzák ezeknek a pénzeknek a felhasználását. A gazdálkodók kevesebb támogatáshoz, képzéshez és modernizációs lehetőséghez férnek hozzá.
Alacsonyabb tőkevonzó képesség.
Magyarország hitelezési költségei magasak – a 10 éves állampapírok hozama meghaladja a 7 százalékot. A Transparency International korrupciós indexén Magyarország az EU legrosszabb eredményét érte el (41/100). Ezek a tényezők elriasztják a befektetőket, akik modernizálhatnák a mezőgazdaságot, feldolgozóipart, logisztikát.
Gazdasági növekedés lassulása.
A United24 Media elemzése szerint Magyarország gazdasági növekedése elmarad más közép-európai országokétól, amelyek közül csak Szlovákia függ továbbra is orosz energiától. Az agrárszektor versenyképessége pedig elválaszthatatlanul összefügg az ország általános gazdasági dinamikájával.
Az orosz energiafüggőség mérlege
Magyarország 2022 februárja óta, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, növelte orosz energiafüggőségét. Míg 2022 előtt az ország 61 százalékban támaszkodott orosz olajra, ez az arány mára 86 százalékra nőtt. Szlovákia gyakorlatilag teljesen orosz olajtól függ.
Mit fizetünk az orosz energiáért?
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) európai kutatóintézet számításai szerint Magyarország és Szlovákia 2022 óta összesen mintegy 5,4 milliárd eurót (körülbelül 6,3 milliárd dollár) fizetett adóbevételek formájában Oroszországnak. Ez az összeg elegendő lenne több ezer cirkálórakéta finanszírozására – azokból, amelyekkel Oroszország naponta bombázza az ukrán városokat.
A CREA azt is megállapította, hogy Magyarország és Szlovákia 2024-ben 2 százalékkal növelte orosz olajimportját az invázió előtti szinthez képest – miközben más EU-tagállamok csökkentették függőségüket.
Alternatívák léteznek.
Az Atlantic Council elemzése szerint Magyarországnak vannak alternatív energiaforrásai, de nem él velük. Csehország például bejelentette, hogy 2026-ig megszünteti orosz nyersolaj-függőségét, és kérni fogja mentességének megszüntetését. Horvátország Adria csővezetéke kínálna alternatívát, de Magyarország és Szlovákia aggályokat fogalmaztak meg az ár miatt.
Politikai feszültségek.
A magyar kormány 4,5 milliárd köbméter éves volumenre vonatkozó hosszú távú szerződést kötött a Gazprommal 2036-ig. Ez a szerződés titkos, feltételei nem ismertek. A szerződés miatt Magyarország gázszükségletének körülbelül 75 százalékát orosz forrásból fedezi.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2026. január 1-jétől tiltsa meg az új gázszerződéseket Oroszországgal, és 2026. június 17-től a rövid távú szerződéseket is. Magyarország jelenlegi szerződése nem érintett, mivel már létezik.
Mi történik, ha megszűnik az orosz energiaellátás?
Az EU 2027 végéig be kívánja fejezni az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes körű importját. Bár Magyarország és Szlovákia mentességet élvez, ez a mentesség nem örök érvényű. Donald Trump amerikai elnök is nyomást gyakorol az európai országokra, hogy hagyják abba Oroszország finanszírozását.
Áremelkedés várható?
Ha Magyarország elveszítené az orosz olajhoz és gázhoz való hozzáférést, jelentős áremelkedésre lehet számítani – hacsak az állam nem nyújt még nagyobb szubvenciókat, vagy ha végre hozzáfér az uniós forrásokhoz a diverzifikációra.
Energiaellátás biztonsága.
Szijjártó Péter szerint Magyarország „szárazföldi ország, nincs kikötője”, és ezért földrajzilag kötve van az oroszországi csővezetékekhez. Ez az érv figyelmen kívül hagyja, hogy más közép-európai országok – például Lengyelország, Csehország – sikeresen diverzifikáltak.
Gazdálkodók felkészülése.
A mezőgazdasági vállalkozásoknak érdemes felkészülniük az energiaárak esetleges további növekedésére. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak:
- Mérlegelniük kell az energiahatékonysági beruházásokat (napenergia, korszerűbb eszközök)
- Csökkenteniük kell energiafüggőségüket ahol lehetséges
- Figyelniük kell az uniós és állami támogatási programokat
- Tervezniük kell a hosszú távú költségnövekedést
Közösségi szintű megoldások. Vidéki közösségek összefogása energiahatékonyság terén – például közös napelemes beruházások, biogáz üzemek, helyi energiaközösségek – csökkentheti a függőséget a nemzeti energiahálózattól.
Mit tehetnek a gazdálkodók?
A magyar mezőgazdasági vállalkozások kevés befolyással bírnak az ország energiapolitikájára, de vannak lépések, amelyeket megtehetnek helyzetük javítására.
Energiahatékonysági auditok.
Első lépésként érdemes felmérni, hogy hol és hogyan használja a gazdaság az energiát. Az energiahatékonysági auditok feltárják a pazarlásokat és a fejlesztési lehetőségeket. Sok esetben az uniós Vidékfejlesztési Program (VP) vagy a KAP keretében támogatás érhető el ilyen auditokhoz.
Megújuló energia telepítése.
A napenergia, szélerőművek, biogáz üzemek hosszú távon csökkentik az energiaszámlákat. A Magyar Államkincstár (MÁK) és az Agrárminisztérium (AM) rendszeresen hirdet pályázatokat megújuló energiaforrások telepítésére. Bár a befagyasztott uniós források korlátozzák a rendelkezésre álló keretet, bizonyos programok továbbra is elérhetők.
Korszerűsítési beruházások.
Modern gépek, szárítók, öntözőrendszerek kevesebb energiát használnak. Ezek a beruházások drágák, de hosszú távon megtérülnek. A gazdálkodóknak érdemes figyelniük a technológiai fejlesztéseket támogató pályázatokat.
Közösségi projektek.
Több kisebb gazdaság összefogva jobban tud tárgyalni az energiaszolgáltatókkal, és közösen tud nagyobb beruházásokat megvalósítani. A helyi energiaközösségek egyre népszerűbbek Európában.
Jogszerű működés és adminisztráció.
Mivel Magyarország hozzáférése az uniós forrásokhoz a jogállamisági megfeleléstől függ, a gazdálkodóknak érdemes különös figyelmet fordítaniuk a jogi megfelelésre, átláthatóságra, dokumentációra. A támogatások igénylése során fontos, hogy minden szabálynak megfeleljenek.
Információgyűjtés és előretekintés.
A gazdálkodóknak figyelniük kell a politikai és gazdasági fejleményeket. Az energiapolitikai változások gyorsan következhetnek be, különösen ha az EU vagy az Egyesült Államok fokozza a nyomást Magyarországra. Aki időben tájékozott, az jobban tud alkalmazkodni.
Következmények és kilátások
Magyarország jelenlegi energiastratégiája rövid távú költségmegtakarítást ígér, de hosszú távú gazdasági és politikai árral jár. A mezőgazdasági szektor különösen érzékeny ezekre a hatásokra, mivel mind az energiaáraktól, mind az uniós forrásoktól függ.
Jogállamiság és uniós források.
Az Európai Bizottság világossá tette, hogy a befagyasztott források feloldásának feltétele a jogállamiság megerősítése és a korrupció elleni tényleges fellépés. Amíg ez nem történik meg, a magyar gazdaság – beleértve a mezőgazdaságot – nem fér hozzá a 19 milliárd eurós összeghez.
Növekvő hitelezési költségek.
Magyarország magas kamatszintje (7 százalék feletti 10 éves állampapíroknál) drágítja a beruházásokat. Ez érinti a családi gazdaságokat, amelyek hitelből vásárolnak gépeket, földet, építenek épületeket.
Regionális lemaradás.
Más közép-európai országok – Lengyelország, Csehország, Románia – gazdasági növekedése meghaladja a magyarét. Ezek az országok diverzifikálták energiaforrásaikat, javították infrastruktúrájukat és hozzáférnek az uniós forrásokhoz. A magyar agrárszektor versenyképessége csökken relatív értelemben.
Politikai kockázatok.
A kormány retorikája a „szuverenitásról” és az „olcsó energiáról” politikai tőkét jelenthet belföldön, de a valóságban a döntések gazdasági következményekkel járnak. A 2026-os választások közeledtével elképzelhető, hogy a politikai helyzet változik, és ezzel együtt az energiapolitika is.
Fenntarthatósági átmenet.
Az EU Green Deal és a Farm to Fork stratégia a fenntartható mezőgazdaságot helyezi középpontba. A befagyasztott források egy része pontosan ezekre a célokra szolgálna – környezetbarát technológiák, biogazdálkodás támogatása, klímaadaptáció. Magyarország lemaradása ebben a tekintetben versenyhátrányhoz vezet.
Mit kell figyelni a közeljövőben?
A következő hónapok és évek döntőek lesznek Magyarország energiapolitikája és gazdasági jövője szempontjából. A gazdálkodóknak érdemes nyomon követniük az alábbi fejleményeket:
- EU szankciók és mentességek. Az Európai Unió 2027 végéig be kívánja fejezni az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját. A következő szavazások és döntések meghatározzák, hogy Magyarország mennyire képes fenntartani jelenlegi mentességét.
- Amerikai nyomás. Donald Trump amerikai elnök többször felszólította Magyarországot, hogy hagyja abba az orosz olaj vásárlását. Bár Trump közeli kapcsolatban van Orbán Viktorral, a nyomás erősödhet, különösen ha a többi európai ország csökkenti orosz energiafüggőségét.
- 2026-os választások. A következő magyar parlamenti választások gazdasági és politikai változásokat hozhatnak. A közvélemény-kutatások szerint egy új ellenzéki párt kétszámjegyű támogatottságot élvez. Egy esetleges kormányváltás megváltoztathatja az energiapolitikát és javíthatja a kapcsolatokat az EU-val.
- Uniós források feloldása. Ha a magyar kormány hajlandó lesz megfelelni a jogállamisági feltételeknek, a 19 milliárd eurós összeg hozzáférhetővé válhat. Ez hatalmas lökést adna a gazdaságnak, beleértve a mezőgazdaságot.
- Energiapiaci változások. A globális energiapiac folyamatosan változik. Az LNG (cseppfolyósított földgáz) árai, a megújuló energia terjedése, az új technológiák mind befolyásolják Magyarország energiabiztonságát és a gazdálkodók költségeit.
Összegzés
Magyarország „olcsó” orosz olajhoz való ragaszkodása a felszínen gazdasági racionalitásnak tűnhet, de a valóságban sokkal többe kerül, mint amennyit spórol. A befagyasztott 19 milliárd eurós uniós forrás több mint tízszerese annak az évi 1-2 milliárd dolláros megtakarításnak, amelyet az orosz olaj hoz.
A mezőgazdasági szektor különösen szenved ettől a helyzetről. Az infrastrukturális fejlesztések elmaradása, az energiahatékonysági beruházások hiánya, a vidékfejlesztési programok késése mind csökkentik a magyar gazdálkodók versenyképességét. Miközben más közép-európai országok modernizálják mezőgazdaságukat uniós források segítségével, Magyarország lemarad.
Mit tehetnek a gazdálkodók?
A legfontosabb lépések: energiahatékonysági beruházások, megújuló energia telepítése, közösségi projektek, jogi megfelelés, előretekintő tervezés. A Magyar Államkincstár és az Agrárminisztérium támogatási programjait érdemes folyamatosan figyelni, még akkor is, ha a befagyasztott források korlátozzák ezek volumenét.
Mire számíthatunk?
Az elkövetkező években valószínűleg fokozódik a nyomás Magyarországra, hogy diverzifikálja energiaforrásait. Az EU és az Egyesült Államok egyaránt sürgeti ezt. A 2026-os választások politikai változást hozhatnak, amely megnyithatja az utat az uniós források feloldásához.
A fenntarthatóság kérdése.
Hosszú távon az a gazdaság lesz sikeres, amely kevesebb energiát fogyaszt, környezetbarát technológiákat használ, és fenntartható módon gazdálkodik. Az orosz energiafüggőség fenntartása inkább a múlthoz köti Magyarországot, mintsem a jövő felé mutat.
A magyar mezőgazdaság jövője azon múlik, hogy az ország képes lesz-e megoldani politikai vitáit az EU-val, hozzáférni a befagyasztott forrásokhoz, és modern, fenntartható irányba terelni gazdaságát. Addig a gazdálkodóknak saját kezükbe kell venniük sorsukat, és olyan döntéseket hozni, amelyek csökkentik energiafüggőségüket és növelik versenyképességüket.
A gazdálkodók felelőssége, hogy tájékozottak legyenek, előretekintően tervezzenek, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek hosszú távon biztosítják gazdaságuk fenntarthatóságát és sikerét. A jelenlegi helyzet kihívásokat tartogat, de lehetőségeket is azok számára, akik időben felismerik a változás szükségességét.
