A családi gazdaságokban a szüreti munkálatok javában zajlanak a zalai dombokon. Az őszi napsütésben almát, körtét és szőlőt szednek a családok, köztük gyermekek is. A generációk együttműködése a mezőgazdaság szép hagyománya, de jogi szempontból körültekintést igényel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfrissebb tájékoztatója szerint 2025-ben is különös figyelmet kell fordítani a kiskorúak bevonására a családi gazdaságok működtetésébe.
A mezőgazdasági munkavégzés esetében a Munka Törvénykönyve és a gyermekvédelmi jogszabályok együttesen határozzák meg a lehetőségeket. A NAK adatai szerint a 16 év alatti fiatalok csak könnyű fizikai munkát végezhetnek, napi 4 órában, kizárólag iskolaszüneti időszakban. A 16-18 év közötti fiatalok már 8 órában is dolgozhatnak, de esetükben is tilos a nehéz fizikai munka, például 10 kg-nál nehezebb súlyok rendszeres emelése. Fontos tudni, hogy 14 év alatt kizárólag kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenység végezhető, hatósági engedéllyel.
A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. A munkavédelmi hatóság ellenőrzései során a kiskorú foglalkoztatási szabályainak megsértése esetén 30.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki. A családi gazdaságok esetében gyakori félreértés, hogy a segítő családtagként végzett munka nem tartozik a munkajogi szabályok hatálya alá.
„A gyermekek bevonása a gazdaság mindennapi életébe értéket közvetít, de nem lehet eszköz a munkaerőhiány pótlására” – hangsúlyozta Kovács János, a NAK zalai szaktanácsadója a Lentiben tartott gazdafórumon. „A tudásátadás és a felelősségre nevelés nem jelentheti a túlterhelést vagy a veszélyes munkakörülményeket.”
A kiskorúak bevonását tervező gazdálkodók számára praktikus megoldást jelenthet az oktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodás, amely gyakorlati helyszínként jelöli meg a gazdaságot. Emellett érdemes konzultálni munkajogi szakértővel, különösen ha rendszeres munkavégzésről van szó. Az őszi betakarítási szezon után, a téli hónapokban ajánlott áttekinteni a 2025-re vonatkozó munkaügyi szabályozás változásait, és felkészülni a jövő évi gazdálkodási feladatokra a szabályok betartásával.
A felelős gazdálkodás része, hogy miközben átörökítjük a mezőgazdasági tudást a következő generációnak, mindvégig szem előtt tartjuk a fiatalok egészségét és fejlődését, tiszteletben tartva a jogszabályi kereteket.
