A magyar gazdaságok öntözési technológiáinak fejlődése új szintre lépett, miután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Debreceni Egyetem közös fejlesztési projektje bemutatta a mesterséges intelligenciával támogatott precíziós öntözőrendszerek első hazai eredményeit. Az Agrárminisztérium adatai szerint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények között különösen fontossá vált a vízkészletek hatékony felhasználása – a hazai mezőgazdasági területek mindössze 2,4%-a öntözött, miközben a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabb.
A mesterséges intelligencia alapú öntözésvezérlő rendszerek talajnedvesség-szenzorokkal, meteorológiai adatokkal és növényfiziológiai paraméterekkel dolgoznak. Az első tesztgazdaságokban 30-45% vízmegtakarítást értek el a hagyományos módszerekhez képest, miközben a terméshozamok 15-20%-kal növekedtek. A rendszer legfontosabb eleme a gépi tanulás, amely képes előre jelezni a növények vízigényét és automatikusan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az EU vízkeretirányelv (2000/60/EK) és a hazai vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírásainak megfelelően a rendszer folyamatosan monitorozza a felhasznált vízmennyiséget.
„A precíziós öntözés mesterséges intelligenciával kombinálva nemcsak a gazdálkodók költségeit csökkenti, hanem a fenntarthatóságot is szolgálja” – nyilatkozta Dr. Kovács Béla, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője. A szakember hozzátette: „A rendszer a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet vízminőségi előírásait is figyelembe veszi, így a vízkészletek védelme és a növényi igények optimalizálása egyszerre valósul meg.”
A rendszer üzemeltetéséhez szükséges a kezelőszemélyzet alapszintű képzése, amit a telepítést végző cégek biztosítanak. A munkavédelmi kockázatok elsősorban az elektromos berendezések és a nyomás alatt lévő vezetékek kezelésénél jelentkeznek, ezért az 1993. évi XCIII. törvény szerinti kockázatértékelés frissítése és az üzemeltetési napló vezetése elengedhetetlen. A beruházás megtérülési ideje átlagosan 3-4 év, ami az energiahatékonyság és a magasabb terméshozam együttes hatásának köszönhető. Az öntözőrendszerek rendszeres karbantartása nemcsak munkavédelmi, hanem gazdasági szempontból is kifizetődő – a szivárgások, eltömődések korai észlelése megakadályozza a nagyobb károkat és az állásidőt.
