Az Agrárminisztérium új rendelete értelmében 2025 januárjától minden 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó farmer köteles elektronikus formában adatot szolgáltatni a növényvédőszer-felhasználásról és öntözési gyakorlatáról. A NÉBIH által bevezetett új monitoring rendszer célja a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlat elősegítése és a vízkészletek hatékonyabb kezelése.
A változás mintegy 27.000 hazai gazdaságot érint közvetlenül. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az adatszolgáltatás negyedévente esedékes, és az első bejelentési határidő 2025. április 15. A korábbi, papíralapú dokumentáció már nem elfogadható, kizárólag az e-Gazdálkodási Napló rendszerén keresztül teljesíthető a kötelezettség.
„Az új rendszer jelentős többletmunkával jár kezdetben, de hosszú távon megkönnyíti mind a gazdálkodók, mind a hatóságok munkáját. Az adatok alapján pontosabb képet kaphatunk a növényvédőszer-felhasználás területi eloszlásáról és az öntözés hatékonyságáról,” – nyilatkozta Kovács János, a NÉBIH növényvédelmi főosztályának vezetője.
Az elektronikus nyilvántartás bevezetése a 2024/2025-ös Közös Agrárpolitika elvárásaihoz is igazodik. A rendelet szerint a határidők elmulasztása vagy pontatlan adatközlés esetén a támogatások 3-5%-os csökkentésével számolhatnak a gazdálkodók. Ez komoly kockázatot jelent, különösen az aszályos területeken gazdálkodók számára, ahol az öntözés kulcsfontosságú.
A Magyar Gazdakörök Szövetsége jelzése alapján a Kamara segítséget nyújt a digitális átálláshoz. Országszerte 56 helyszínen indítanak képzéseket 2024 novemberétől a gazdálkodók felkészítésére. A gyakorlati oktatás elsősorban a digitális kompetenciák fejlesztésére és az új rendszer használatának elsajátítására irányul.
A gazdálkodóknak érdemes még az év vége előtt regisztrálniuk az e-Gazdálkodási Napló rendszerébe és részt venniük a képzéseken, hogy időben felkészüljenek az új követelményekre. A pontos adatszolgáltatás nemcsak a jogszabályi kötelezettségek teljesítését jelenti, hanem hozzájárul a mezőgazdasági gyakorlatok környezeti hatásainak pontosabb méréséhez és a fenntarthatóbb gazdálkodási formák kialakításához is.
