A mikotoxin-fertőzött kukorica idén a megszokottnál is nagyobb problémát jelent a hazai gazdálkodóknak. A rendkívüli csapadékos időjárás kedvezett a penészgombák szaporodásának, ami a betakarított termény minőségét jelentősen rontja. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói azonban ígéretes megoldást fejlesztettek ki a szennyezett kukorica hasznosítására, ami 2025-től már a gyakorlatban is alkalmazható lehet.
A MATE mérései szerint a 2024-es betakarítású kukoricatételek akár 40%-a is érintett lehet különböző mikotoxin-szennyezéssel, ami takarmányozási célra csak korlátozottan vagy egyáltalán nem használható fel. A leggyakrabban előforduló szennyező anyagok a DON (deoxinivalenol), a zearalenon és a fumonizin, amelyek koncentrációja sokszor meghaladja az állategészségügyi határértékeket. Ez milliárdos nagyságrendű kárt okoz a mezőgazdaságnak, mivel az érintett tételek csak jelentős árengedménnyel vagy egyáltalán nem értékesíthetők.
„A mikotoxinokkal szennyezett kukorica hasznosítására kidolgozott kétlépcsős eljárásunk először kémiai kezeléssel csökkenti a toxinkoncentrációt, majd a biomasszát biogáz előállítására hasznosítja” – nyilatkozta Dr. Kovács Attila, a MATE Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetének vezetője. Az eljárás különlegessége, hogy a toxinok lebontása után megmaradó biomassza energetikai célú hasznosítása közel 85%-os hatékonysággal működik, ami jelentősen magasabb a korábbi technológiákhoz képest.
A technológia alkalmazása során figyelembe kell venni a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet előírásait, amely a takarmányokban előforduló mikotoxinok határértékeit szabályozza, valamint a 2024/27/EU irányelvet a megújuló energiaforrások támogatásáról. A MATE kutatócsoportja a hatósági engedélyeztetést már elindította, és a tervek szerint 2025 közepétől a technológia kereskedelmi forgalomba kerülhet.
A gazdálkodók számára ez a fejlesztés lehetőséget biztosít arra, hogy a korábban értéktelennek minősülő, szennyezett terményt gazdaságosan hasznosítsák. Javasolt, hogy a 2025-ös termesztési szezonra már tervezzék be a technológia alkalmazását, különösen a nagy csapadékmennyiséggel érintett területeken. Az energia-visszanyerés mellett a munkavédelmi kockázatok is csökkennek, mivel a mikotoxinok kezelése zárt rendszerben történik.
