A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) frissen közzétett adatai szerint a hazai legeltetett szarvasmarha-állomány monitoring rendszere jelentős fejlesztésen esik át 2025 első félévében. A digitális állatmegfigyelési technológiák bevezetésével az extenzív tartásmódban is valós idejű adatgyűjtés válik lehetővé, ami különösen az átlagosan 80-120 egyedet számláló hazai állományok esetében jelent előrelépést. Az új rendszer pilot programja már tavaly év végén elindult három Hajdú-Bihar megyei gazdaságban.
A fejlesztés lényege a nyakörv alapú GPS-nyomkövetők és az állatok viselkedését monitorozó szenzorok kombinációja. A rendszer óránként rögzíti az állatok tartózkodási helyét, mozgási mintázatát és aktivitását. Az adatok elemzésével korán felismerhetővé válnak a betegségekre utaló viselkedésváltozások. A technológia az állatok napi aktivitását is méri, ami az ivarzás detektálásban nyújt segítséget. A rendszer telepítési költsége egyedenként 15-20 ezer forint, az üzemeltetés évi 4-6 ezer forint állatonként. Az akkumulátorok élettartama átlagosan 3 év, míg maga a szenzor 5-8 évet is kibír rendeltetésszerű használat mellett.
„A legeltetett állományokban éppen az állatok folyamatos megfigyelésének hiánya okozza a legnagyobb nehézséget. Ez a technológia nemcsak állategészségügyi előnyökkel jár, de munkaszervezési szempontból is jelentős megtakarítást hozhat a gazdáknak” – nyilatkozta Dr. Kovács Péter állattenyésztési szakmérnök, az egyik pilot gazdaság vezetője. A szakember kiemelte, hogy a rendszer telepítése után 30%-kal javult a termékenyítések időzítése, és jelentősen csökkent az állategészségügyi kockázat.
A technológia alkalmazása megfelel az 1998. évi XXVIII. törvény (állatvédelmi törvény) előírásainak, a nyakörv kialakítása pedig az MSZ EN ISO 13857:2020 biztonsági szabványnak. A rendszer CE megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik, adatvédelmi szempontból pedig a GDPR előírásainak is megfelel, hiszen a gazdálkodó adatai kizárólag az ő hozzájárulásával használhatók fel.
A technológia bevezetése előtt javasolt a telep kockázatértékelésének frissítése a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv.) előírásainak megfelelően. A pilot programban résztvevő gazdaságok tapasztalatai alapján a rendszer 2-3 év alatt térülhet meg, elsősorban a javuló szaporodásbiológiai mutatók és csökkenő állatorvosi költségek révén. A bevezetés előtt célszerű alapos oktatást tartani a rendszert kezelő személyzetnek.
