A madárinfluenza új, aggasztó tulajdonságát fedezték fel a Nébih és az Állatorvostudományi Egyetem szakemberei: a vírus immár nemcsak az elhullott állatok tetemével, hanem a levegőben is terjed, akár 2-3 kilométeres távolságra. Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a hazai baromfitelepek védelmét, ahol az eddigi 4700 négyzetkilométernyi korlátozással érintett területen a gazdák már most is komoly veszteségeket szenvednek el.
A H5N1 altípusú madárinfluenza terjedésének új módja különösen a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdaságokat érinti, ahol a telepek sűrűsége miatt a hagyományos védőtávolságok és járványvédelmi intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek. A Nébih adatai szerint az idei első negyedévben már 37 telepen kellett kényszervágást elrendelni, ami közel 850 ezer baromfi leselejtezését jelentette. A levegőben terjedő vírusrészecskék ellen a standard biológiai biztonsági protokollok csak részben nyújtanak védelmet.
„A légáramlatok révén terjedő vírus ellen nem elegendő a telepek fizikai elkerítése és a személyzet védőruházata. Új típusú szűrőrendszerekre és a szellőztetés teljes újragondolására van szükség” – nyilatkozta dr. Berta Krisztián járványügyi szakértő. A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv.) értelmében a telepvezetőknek soron kívül felül kell vizsgálniuk a munkahelyi kockázatértékelést, különös tekintettel a dolgozók légzésvédelmére és a szellőztetőrendszerek fertőtlenítési protokolljára.
A gazdálkodóknak érdemes felkészülniük a szigorúbb járványvédelmi előírásokra és a megnövekedett biztonsági költségekre. A Nébih iránymutatása szerint a telepek közötti távolság újraértékelése mellett fontos a szellőztetőrendszerek HEPA-szűrőkkel való felszerelése és a rendszeres légköri mintavételezés bevezetése. A járvány gazdasági hatásait részben enyhítheti az állatjáradék-biztosítás, azonban a megelőzés és a korai észlelés továbbra is kulcsfontosságú marad a veszteségek minimalizálásában.
