Az állatjólléti jogszabályi környezet szigorodása minden telepet érinti a következő szezonban. Az Agrárminisztérium friss közleménye szerint a 2023/2024-es ellenőrzési ciklusban a szarvasmarha-telepek 28%-ánál tártak fel hiányosságokat a NÉBIH ellenőrei. A leggyakoribb problémák a pihenőterek méretezésénél, valamint a szellőztetési rendszerek karbantartásánál jelentkeztek, ami közvetlenül befolyásolja az állatok komfortját és a termelékenységet.
A nyári időszakban különösen kritikus a hőstressz kezelése. A teljesítménycsökkenés mellett a reprodukciós mutatók romlása is jelentős lehet: a szakirodalmi adatok szerint már 3-4 napos hőhullám is 15-20%-kal csökkentheti a tejhozamot. Az 1998. évi XXVIII. törvény állatvédelmi előírásai mellett az Állattenyésztési törvény (2019. évi LII.) követelményei is megkövetelik a megfelelő technológiai hátteret. A ventilációs rendszerek energiahatékonysága kulcsfontosságú: a modern EC motorral szerelt ventilátorok akár 40%-kal kevesebb áramot fogyasztanak, miközben pontosabb szabályozást tesznek lehetővé.
A rendszerek karbantartásánál nem csak az állatjólléti szempontok, de a munkavédelem is kiemelt figyelmet érdemel. „A ventillátorok tisztítását és karbantartását csak feszültségmentesített állapotban, megfelelő leesés elleni védelemmel végezhetik a dolgozók. Tapasztalatunk szerint a balesetek 70%-a megelőzhető lenne a karbantartási protokollok szigorú betartásával,” – nyilatkozta Kovács János munkavédelmi szakmérnök. A magasban végzett munka során az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) előírásait kötelező betartani, valamint gondoskodni kell a megfelelő egyéni védőeszközökről (MSZ EN 361 szabványnak megfelelő teljes testhevederzet).
Az ellenőrzések során a hatóságok fokozottan vizsgálják a gépek CE-megfelelőségét és a biztonsági berendezések működőképességét. A ventilátorok védőrácsainak sértetlensége, a megfelelő reteszelések és a vészleállítók működőképessége elsődleges. A technológiai berendezések üzemeltetési naplójának vezetése nem csak jogszabályi kötelezettség, de a karbantartás tervezhetőségét is segíti, ami csökkenti a váratlan meghibásodásokat és a költséges állásidőt.
A hőstressz megelőzésének technológiájába történő beruházás általában 2-3 év alatt térül meg a termelési mutatók javulása révén. Érdemes a telepek kockázatértékelését felülvizsgálni és a dolgozók oktatási anyagát kiegészíteni a szellőztetési rendszerek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos ismeretekkel. A folyamatos monitoring és az időben elvégzett karbantartás nemcsak az állatjólléti követelményeknek való megfelelést segíti, de hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményez.
