A növekvő aszályos időszakok miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar borászatok. Az elmúlt három évben a Kunsági borvidéken 30%-kal csökkent a szőlőtermés mennyisége, míg a minőségi paraméterek is változnak – derül ki az Agrárminisztérium legfrissebb ágazati jelentéséből. A tartós vízhiány és a hőmérsékleti szélsőségek együttes hatása felgyorsította a szőlő érését, így több borvidéken akár két héttel is előbbre tolódott a szüret kezdete, miközben a mustfok emelkedett, a savtartalom viszont csökkent.
A piaci árak alakulása is tükrözi a kihívásokat. Az AKI PÁIR adatai szerint a felvásárlási árak jelentősen, átlagosan 15-20%-kal emelkedtek tavaly óta, különösen a fehér fajták esetében. A lédig borok piacán is hasonló a helyzet: a fehér asztali borok átlagára már 25.000-30.000 Ft/hl között mozog, ami komoly kihívás a feldolgozók számára. A megemelkedett felvásárlási árak természetesen a fogyasztói árakban is megjelennek, ami hatással van a hazai borfogyasztási szokásokra.
„Az idei év talán még nehezebb lesz, mint a tavalyi. A szélsőséges időjárás miatt egyes fajták esetében akár 40%-os terméskieséssel is számolni kell, miközben a növényvédelmi költségek az egyre gyakoribb és agresszívebb gombabetegségek miatt drasztikusan emelkednek” – nyilatkozta Nagy Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakértője.
A borászatokban nemcsak a mennyiségi kihívások jelentkeznek, hanem minőségi változások is megfigyelhetők. Az emelkedő hőmérséklet hatására magasabb lesz az alkoholtartalom, változik a savszerkezet, és egyes tradicionális fajták termesztése bizonyos területeken szinte lehetetlenné válik. Az alkalmazkodás jegyében több hazai termelő kísérletezik új, a szárazságot jobban tűrő fajtákkal. A hazai szőlészetek és borászatok mintegy 15%-a már valamilyen öntözési rendszert is kiépített, de a magas költségek miatt ez nem mindenhol megoldható.
Az export piacokon különösen érezhető a versenyhátrány, hiszen a felvásárlási árak emelkedése beépül az exportárakba is. Az EU Crop Market Observatory legfrissebb adatai szerint a magyar borok exportja 5%-kal csökkent az elmúlt egy évben, miközben például a spanyol és olasz exportőrök növekedést tudtak felmutatni.
A következő hetekben a termelőknek érdemes a készletek pontos felmérésére és a várható termésmennyiség reális becslésére koncentrálni, különös tekintettel a megemelkedett költségekre. A szélsőségek miatt felértékelődött a folyamatos növényvédelmi monitoring, és a termésbiztonságot növelő technológiák bevezetése.
