Az idei év végi ünnepek közeledtével ismét aktuálissá válik a tűzijátékok szarvasmarhákra gyakorolt hatásának kérdése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legfrissebb jelentése szerint a 2023-as szilveszteri időszakban országszerte több mint 30 dokumentált eset történt, amikor a tűzijátékok okozta stressz miatt állatok sérültek meg vagy szöktek el. Különösen veszélyeztetettek a nagyobb állattartó telepek, ahol a hirtelen zajhatások tömeges pánikot okozhatnak.
A szarvasmarhák különösen érzékenyek a váratlan, intenzív hanghatásokra, mivel hallásuk jóval érzékenyebb az emberénél – képesek akár 8000 Hz-ig terjedő frekvenciákat is érzékelni. A stresszre adott válaszreakcióik nem csupán jólléti kérdést jelentenek, hanem közvetlen gazdasági következményekkel járnak. Az Állatorvostudományi Egyetem felmérése szerint a tűzijátékot követő napokban akár 15-20%-os tejhozam-csökkenés is megfigyelhető, ami egy 100 tehenes telepen naponta több százezer forint bevételkiesést jelenthet. Emellett a hirtelen menekülési reakciók fizikai sérülésekhez vezethetnek, amelyek kezelési költsége és a kényszerű selejtezés további veszteséget okozhat.
„Az állatok reakciója kiszámíthatatlan lehet. Nem ritka, hogy a kerítéseken átszökve kilométereket tesznek meg pánikban, ami mind az állatokra, mind a közlekedésre veszélyt jelent” – nyilatkozta Dr. Kovács János állatorvos, aki a Somogy megyei Állatvédelmi Szolgálat munkatársa.
A hatályos jogszabályok szerint az állattartók felelőssége gondoskodni az állatállomány biztonságáról, ahogy azt az 1998. évi XXVIII. törvény az állatvédelemről és a 2019. évi LII. állattenyésztési törvény is előírja. A felkészülés során érdemes az állatok tartási helyét hangszigetelni, az ajtókat, ablakokat biztonságosan zárni, és fokozott felügyeletről gondoskodni. Különösen fontos a kerítések ellenőrzése, esetleges megerősítése, hogy egy pánikszerű menekülési kísérlet ne végződhessen szökéssel.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszeres etetési időpontok betartása, valamint az állatok lehetőség szerinti istállóban tartása jelentősen csökkentheti a stresszhatásokat. Kritikus esetekben, különösen érzékeny vagy vemhes egyedeknél, konzultáljunk állatorvosunkkal az átmeneti nyugtatás lehetőségeiről. A megfelelő felkészülés nemcsak állatjólléti kérdés, hanem közvetlen gazdasági érdek is: a pánikból eredő sérülések, vetélések és termeléskiesés megelőzése minden állattartó alapvető érdeke.
