A téli fagyok és a temperamentumos hőmérséklet-ingadozások komoly kihívás elé állítják a hazai állattenyésztőket. A legutóbbi hetek adatai szerint a váratlan hidegfrontok akár 20%-kal is növelhetik a vízellátási problémák kockázatát a telepeken. Az Agrárminisztérium friss állatjólléti jelentése kiemeli: míg a takarmányozásra egyre nagyobb figyelem jut, a téli vízellátás hiányosságai gyakran rejtve maradnak, pedig a vízhiány drámai hatással lehet a termelési mutatókra.
A fagyok miatti vízhiány nem csak kellemetlenség, hanem számszerűsíthető gazdasági kár. Tejelő szarvasmarháknál már napi 2 liter vízfelvétel-csökkenés is 10-15%-os tejhozam-visszaesést eredményezhet, ahogy azt az AKI legfrissebb ágazati elemzése dokumentálja. Baromfi esetén a tojástermelés akár 25%-kal is visszaeshet átmeneti vízhiány esetén, miközben a brojlereknél 0,2-0,3-mal romolhat a takarmányértékesítés. A munkavédelmi szempontok sem elhanyagolhatók: a befagyott itatók kézi jégmentesítése során az 1993. évi XCIII. törvény szerinti csúszásveszély és a szerszámhasználat kockázata is megnő.
„Az állattartók gyakran alulbecsülik az itatórendszerek fűtésének energiaigényét és túlértékelik azok megbízhatóságát” – nyilatkozta Kovács János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési szakértője. „A korszerű, hőszabályozott itatórendszerek beruházási költsége 2-3 év alatt megtérülhet a termelési veszteségek elkerülése révén.”
Az állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII.) előírja a folyamatos, megfelelő minőségű ivóvízhez való hozzáférést, így a téli vízhiány nemcsak termelési, hanem jogi megfelelési problémát is felvet. A hidegre való felkészülés nem halasztható: érdemes felülvizsgálni az itatórendszerek szigetelését, a fűtőszálak állapotát és a tartalékvíz-kapacitást. A rendszeres hőmérséklet-monitoring és a korai figyelmeztető rendszerek bevezetése a leghatékonyabb megelőző intézkedés, mely mellett a karbantartási napló vezetése jogszabályi kötelezettség is egyben.
