Magyar mezőgazdaság válság 2025: Ki segít a gazdának?

Zsófia Tóth
Szerző
3 perces olvasmány

A nyári napon a NAK által szervezett Családi Gazdálkodói Fórumon a Vas vármegyei Bükön mintegy ötven helyi termelő gyűlt össze. Az asztalok körül megfáradt arcok tanácskoztak, miközben az agrárminiszter helyettese részletes előadást tartott a 2024-es év eddig példátlan kihívásairól. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfrissebb felmérése szerint a gazdák 78%-a likviditási gondokkal küzd, különösen a 20 hektár alatti területen gazdálkodók.

Az agrárkamara képviselője konkrét számokkal támasztotta alá a helyzet súlyosságát. A tavaszi fagykárok 6,8 milliárd forintos veszteséget okoztak a gyümölcstermesztőknek, míg az aszály az őszi kalászosok termésátlagát 20-35%-kal csökkentette régiótól függően. A termelési költségek eközben átlagosan 17%-kal emelkedtek, de a nitrogén műtrágyák ára akár 30%-os növekedést is mutatott. Az Agrárminisztérium ezért 15 milliárd forintos gyorssegélycsomagot jelentett be, ami hektáronként 25.000 forintos támogatást jelenthet a leginkább érintett ágazatokban.

„Mi nem azért dolgozunk, hogy segélyekből éljünk, hanem hogy megélhessünk a munkánkból. De amikor egyszerre sújt az aszály, a megnövekedett energiaköltség és a bizonytalan felvásárlási ár, akkor segítség nélkül sokan befejezik” – mondta Kovács János, egy 45 hektáros vegyes gazdaság tulajdonosa a fórumon.

A gyakorlati megoldások között szerepelt a talajnedvesség-megőrző technológiák elterjesztése, amelyet a NAK Szántóföldi Napok keretében már több mint 2000 gazdálkodónak mutattak be. A Kamara ezen túl közösségi gépbeszerzési programot indít, ahol 5-10 kisgazdálkodó közösen vásárolhat és üzemeltethet drágább eszközöket. A NÉBIH képviselője ismertette, hogy egyszerűsítik a kistermelői élelmiszerfeldolgozás engedélyeztetési eljárását, amit 2025 januárjától digitalizálnak. Az értékesítési csatornákhoz való hozzáférést a REL-program (Rövid Ellátási Lánc) bővítésével segítik, ami a helyi piacok fejlesztésére 5 milliárd forintot biztosít.

A tanácskozáson kiderült, hogy a szélsőséges időjárásra való felkészülés már nem választás kérdése, hanem szükségszerűség. Az idei fagykárok után a gyümölcstermesztőknek érdemes megfontolni a fagyvédelmi berendezésekbe való beruházást, amire 50%-os támogatási intenzitással lehet pályázni október 1-ig. A növényvédelmi naplók pontos vezetése és digitalizálása szintén kulcsfontosságúvá vált, különösen az egyre gyakoribb hatósági ellenőrzések miatt.

A nehézségek ellenére a közösségi összefogás ereje mutatkozik meg a vidéki Magyarországon. A termelői csoportok, TÉSZ-ek és gépkörök taglétszáma 23%-kal nőtt az elmúlt évben. Ezek az együttműködések nemcsak gazdasági túlélést jelentenek, hanem a falvak népességmegtartó erejét is erősítik, miközben a fiatal gazdálkodók új, fenntarthatóbb szemléletet hoznak a mezőgazdaságba.

Cikk megosztása