A legfrissebb agrárstatisztikák szerint Magyarországon 2023-ban már a szántóterületek közel 15 százalékán alkalmaztak valamilyen forgatás nélküli talajművelési technológiát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) új felmérése alapján ez az arány 2024-re várhatóan elérheti a 20 százalékot. A talajkímélő módszerek térhódítása egyszerre reagál a klímaváltozás kihívásaira és a termelési költségek emelkedésére, miközben a talaj állapotának javulását is eredményezi.
A forgatás nélküli művelés elterjedését több tényező is segíti. Egyrészt a kedvezőtlen időjárási körülmények – különösen a hosszú aszályos időszakok – kikényszerítik a talaj vízmegőrző képességének javítását. Másrészt az üzemanyag- és munkaerőköltségek drasztikus emelkedése gazdasági nyomást helyez a gazdálkodókra. A Talajvédelmi Alapítvány adatai szerint a szántás elhagyásával hektáronként akár 15-20 liter gázolaj is megtakarítható, ami jelenlegi árakon számolva 12-16 ezer forint közötti összeget jelent.
„A forgatás nélküli művelés nem egyszerűen egy divatjelenség, hanem hosszú távú szemléletváltás a magyar mezőgazdaságban” – nyilatkozta Dr. Kovács Péter, a Debreceni Egyetem talajművelési szakértője. Hozzátette: „Vizsgálataink egyértelműen igazolják, hogy a talajszerkezet javulása már 3-4 év alatt kimutatható, a talaj szervesanyag-tartalma emelkedik, miközben a terméshozamok stabilabbá válnak szélsőséges időjárási körülmények között is.”
A technológiaváltást az Agrárminisztérium is támogatja. A 2023-2027-es KAP Stratégiai Terv keretében elérhető Agro-ökológiai Programban külön támogatási elem vonatkozik a talajkímélő gazdálkodási gyakorlatokra. Az önkéntes vállalások között szerepel a forgatás nélküli művelés alkalmazása, amiért hektáronként akár 54 eurónak megfelelő támogatás is igényelhető. A kifizetési kérelmeket a Magyar Államkincstáron keresztül lehet benyújtani.
A talajkímélő technológiák bevezetése azonban körültekintést igényel. Az átállás első éveiben gyakran megnövekedhet a gyomosodás és a növényvédelmi kockázat. A sikeres alkalmazáshoz ezért elengedhetetlen a megfelelő vetésforgó kialakítása és a takarónövények használata, amely javítja a talaj biológiai aktivitását és természetes ellenálló képességét.
A talaj egészségének helyreállítása elsődleges nemzeti érdek. A forgatás nélküli művelés elterjedése nemcsak a gazdálkodók jövedelmezőségét javíthatja, de hozzájárul a magyar termőföld hosszú távú védelméhez is. A NAK ajánlása szerint az érdeklődő gazdálkodók keressék a falugazdászokat és a talajvédelmi szaktanácsadókat, akik segítenek a fokozatos technológiai átállás megtervezésében.
