Az ausztrál Grains Research and Development Corporation (GRDC) legutóbbi szakmai fórumán különös figyelmet kapott a növényi fehérje ágazat piaci potenciálja. Az előrejelzések szerint a globális növényi fehérje piac értéke 2025-re elérheti a 14,5 milliárd dollárt, ami évi 11,9%-os növekedési ütemet jelent. A szakértők kiemelték, hogy a fehérjenövények termelése Ausztráliában és világszerte is jelentős átalakuláson megy keresztül, a kereslet növekedése pedig új lehetőségeket teremt a gazdálkodók számára.
A fórumon az AEGIC (Australian Export Grains Innovation Centre) vezető elemzője részletes adatokkal szolgált a fehérjenövények piaci trendjeiről. „Az alternatív fehérjeforrások iránti igény nem csupán a vegán és vegetáriánus fogyasztók számának növekedésével magyarázható, hanem a flexitáriánus étrendet követők arányának emelkedésével is. Ez a fogyasztói csoport alkalmanként fogyaszt húst, de tudatosan törekszik növényi alapú alternatívák beépítésére étrendjébe” – hangsúlyozta.
Különösen figyelemreméltó a szójabab, a lencse és a csicseriborsó termesztésének bővülése. Az ausztrál gazdálkodók jelentős versenyelőnnyel rendelkeznek a fenntartható termelési módszerek alkalmazásában, ami prémium piacokhoz biztosít hozzáférést. A hazai gazdálkodók számára is tanulságos, hogy a fehérjenövények vetésforgóba illesztése nemcsak piaci lehetőséget jelent, hanem javítja a talaj nitrogénellátottságát és csökkenti a műtrágyaigényt.
A szakértők rámutattak, hogy míg korábban a fehérjenövények főként takarmányozási célokat szolgáltak, ma már az élelmiszeripari feldolgozás adja a növekedés motorját. A növényi fehérjeizolátumoktól kezdve a fermentált fehérjetermékekig széles a paletta. A feldolgozóipari befektetések különösen az extrudált fehérjetermékek irányába mutatnak növekedést, amelyek a húshelyettesítők alapanyagául szolgálnak.
Az előadók kiemelték, hogy a fehérjenövények versenyképességét a feldolgozóipari kapacitások közelsége alapvetően befolyásolja. „A feldolgozóüzem és a termőterület közötti optimális távolság nem haladhatja meg a 200 kilométert, különben a logisztikai költségek jelentősen rontják a jövedelmezőséget” – jegyezte meg egy vezető ausztrál fehérjefeldolgozó vállalat képviselője.
A magyar gazdálkodók számára fontos tanulság, hogy a fehérjenövények termesztésénél kulcsfontosságú a megfelelő fajtaválasztás és a célpiacoknak megfelelő minőség biztosítása. A protein tartalom, a fehérjeminőség és az antinutritív anyagok mennyisége mind befolyásolja a végtermék értékét. A piaci kockázatok mérséklésére érdemes hosszú távú szerződéseket kötni a feldolgozókkal, valamint nyomon követni a minőségi előírások változását.
A fehérjenövények termesztéstechnológiájában az öntözés és a növényvédelem optimalizálása jelenthet versenyelőnyt. A klímaváltozás hatásaira való felkészülés részeként érdemes a szárazságtűrő fajták és a precíziós gazdálkodási módszerek alkalmazását megfontolni, ami nemcsak a termésbiztonságot növeli, hanem a fenntarthatósági elvárásoknak való megfelelést is segíti.
