A talajmikrobák által előállított talaj-inokulátumok és biotrágyák piaca erőteljes bővülést mutat, miután a szélsőséges időjárási viszonyok és a szigorodó nitrogénhasználati szabályozások kikényszerítik a gazdálkodókat a hagyományos műtrágyázási gyakorlataik felülvizsgálatára. Az EU Mezőgazdasági Kilátások jelentése szerint a műtrágyahasználat 2025-ig várhatóan 20%-kal csökken az Unióban, miközben a biotrágya-alkalmazások értéke akár 30%-kal is növekedhet ugyanezen időszak alatt.
A biotrágyák elsősorban nitrogénmegkötő (Azotobacter, Rhizobium), foszfor-mobilizáló (Bacillus, Pseudomonas) és mikroelem-felszabadító baktériumtörzseket tartalmaznak, amelyek jelentősen javíthatják a tápanyag-hasznosulást. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai szerint a hazai 18-46-0 NPK műtrágya átlagára 220 000-240 000 Ft/t között alakult 2023 végén, míg a hektáronkénti biotrágyaköltség jellemzően 8 000-15 000 Ft között mozog. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2023-as felmérése szerint a hazai gazdálkodók 17%-a használ valamilyen biotrágyakészítményt, ami 5 százalékpontos növekedés 2022-höz képest.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyilvántartása szerint jelenleg közel 300 engedélyezett talajbaktérium készítmény érhető el Magyarországon. Ezek alkalmazása nemcsak költséghatékonyságot eredményez, de a talaj mikrobiológiai aktivitásának növelésével hosszú távú előnyöket biztosít. „A biotrágyák alkalmazásával 15-25%-os műtrágya-megtakarítást értünk el a kukoricában, miközben a termésmennyiség stabilitása a szélsőséges időjárási körülmények között is javult” – nyilatkozta Kovács János, a Hajdú-Bihar megyei Termesztők Szövetségének elnöke.
A talajéletet regeneráló inokulátumok aszályos körülmények között kifejezetten értékesek lehetnek. Az OMME mérései szerint a biotrágya-kezelésben részesített táblákon a talaj vízmegtartó képessége akár 18-22%-kal is javulhat. A SZIE Talajbiológiai Tanszékének kísérletei szintén igazolták, hogy a mikrobiális készítmények alkalmazásával a talaj szerves anyag tartalma 3-5 év alatt 0,2-0,5 százalékponttal növelhető, ami javítja a víz- és tápanyaggazdálkodást.
A közelgő KAP Stratégiai Terv előírásai és az uniós Farm to Fork stratégia egyaránt preferálják a fenntartható tápanyag-utánpótlási módszereket. A biotrágyák használata 2025-től nem csupán környezetvédelmi előny, hanem a támogatási rendszerben is előnyt jelent majd. A következő hónapokban javasolt a biotrágya-készítmények tesztelése kisebb parcellákon, precízen dokumentálva az eredményeket, hogy a gazdaság teljes területére vonatkozó bevezetés előtt megbizonyosodjunk a helyi talajviszonyokra gyakorolt hatásukról.
