A nemzetközi szójapiac az elmúlt három hónapban jelentős volatilitást mutatott, amit a chicagói árutőzsdén (CBOT) a novemberi szállítású szójabab jegyzésének 9,4-10,2 USD/véka közötti ingadozása is jelez. Az USDA legutóbbi jelentése szerint a 2024/2025-ös szezonban 417 millió tonnás globális szójaterméssel számolhatunk, ami 3,2%-os növekedést jelent az előző gazdasági évhez képest. A termesztési kilátásokat azonban egyre jobban beárnyékolja a rezisztens gyomflóra terjedése, ami mind a hozamokat, mind a termelési költségeket negatívan befolyásolja.
A hagyományos gyomirtási technológiák hatékonysága folyamatosan csökken. Az AKI PÁIR adatai alapján a hazai szójafelvásárlási árak 170-185 ezer Ft/tonna sávban mozognak, míg a gyomirtási költségek hektáronként már elérik a 25-40 ezer forintot. A probléma súlyát jól mutatja, hogy a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) és a fehér libatop (Chenopodium album) egyes populációi már három hatóanyagcsoporttal szemben is rezisztenciát mutatnak. A Pannon Egyetem Georgikon Kar gyomkutatói szerint a hazai szójaterületek közel 30%-án azonosíthatók rezisztens gyompopulációk.
„A rezisztencia problémája már nem csak az Egyesült Államokban jelent kihívást, hanem Európában és Magyarországon is egyre nagyobb gazdasági terhet ró a termelőkre. Egyes gyomnövények, mint a kakaslábfű és a csattanó maszlag, a glifozát hatóanyaggal szemben is ellenállóvá váltak” – nyilatkozta Dr. Kovács Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara növényvédelmi szakértője.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az EU szigorúbb környezetvédelmi szabályozása folyamatosan szűkíti a felhasználható hatóanyagok körét. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) felülvizsgálati programja nyomán 2025-ig várhatóan további négy, szójában alkalmazható gyomirtó hatóanyag kerül kivonásra. Ez különösen érzékenyen érintheti a magyar termelőket, akiknél a szója vetésterülete idén elérte a 60 ezer hektárt, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint a gazdálkodók 78%-a küzd valamilyen gyomrezisztencia problémával.
A probléma kezelésére több megoldás körvonalazódik. Hatékony alternatíva lehet a vetésváltás átgondolása, a mechanikai gyomszabályozás fokozása és a különböző hatásmechanizmusú szerek kombinálása. Szakemberek szerint a precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazása, mint a célzott kijuttatás és a változtatható dózisú permetezés, akár 15-20%-kal is csökkentheti a herbicid-felhasználást, miközben javítja a hatékonyságot.
Az elkövetkező hónapokban javasolt a szójaállományok fokozott gyomfelvételezése és rezisztencia-gyanú esetén laboratóriumi vizsgálat kezdeményezése. Fontos a vetési tervek újragondolása is, a többéves gyomirtási stratégia kialakításával, ami figyelembe veszi a rotációs partnerek herbicid-toleranciáját és a keresztrezisztencia kockázatát. A nemesítő cégek már dolgoznak olyan szója fajtákon, amelyek jobb gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, bár ezek széles körű elterjedése csak 2-3 éven belül várható.
