Zalaegerszegi látogatásom alkalmával a térség egyik kiemelkedő bioenergetikai rendezvényén vehettem részt, ahol a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és a megújuló energiaforrások kapcsolata került fókuszba. A szakmai napon a legnagyobb érdeklődést a Corteva és a bp vállalatok friss bejelentése váltotta ki: 2025-ben közös vállalatot indítanak ETLast™ néven, amely bioüzemanyag alapanyagok gyártására specializálódik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Magyarországon jelenleg a megújuló energiaforrások 13,9%-át teszik ki a bioüzemanyagok.
A szakértői előadások rámutattak, hogy az új vállalkozás elsősorban növényi maradványokból és speciálisan nemesített energianövényekből kíván etanol alapanyagot előállítani. A fejlesztésben központi szerepet kap a Corteva Pioneer® szortimentjéből származó magasabb cellulóztartalmú hibridek termesztése, amelyek hektáronként akár 20%-kal magasabb bioüzemanyag-hozamot is biztosíthatnak a hagyományos fajtákhoz képest. Az Agrárminisztérium megújuló energia stratégiája szerint a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása 2030-ig megduplázódhat, miközben a földhasználati változást nem igénylő alapanyagok felhasználása előnyt élvez.
„Az ETLast™ projekt egyik legnagyobb előnye, hogy a gazdálkodók számára új, stabil bevételi forrást teremthet anélkül, hogy az élelmiszertermelés területeit csökkentené. A növényi maradványok és a célzottan termesztett energianövények ugyanazon a területen is válthatják egymást megfelelő vetésforgóban,” – magyarázta Kovács János, a Zala Vármegyei Agrárkamara képviselője.
A szakmai napon elhangzott, hogy a bioüzemanyagok alapanyagainak előállítása során különösen fontos a fenntarthatósági kritériumok betartása, amelyeket az EU RED II irányelve is szabályoz. A vidéki közösségek számára az új iparág munkahelyeket teremthet, miközben a gazdálkodók diverzifikálhatják tevékenységüket. Az érdeklődő termelőknek érdemes figyelniük a 2025-ös indulással kapcsolatos felvásárlási feltételeket, és esetleg már most elgondolkodni a vetésszerkezet óvatos módosításán. A fenntartható energiatermelés és a helyi gazdálkodás így egymást erősítve járulhat hozzá a vidéki térségek gazdasági stabilitásához és környezeti fenntarthatóságához.
