A hó alatti vetések különleges védelemben részesülnek a jelenleg uralkodó kemény fagyok idején. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfrissebb közleménye szerint az összefüggő hótakaró természetes védelmi vonalként működik, ami jelentősen csökkenti a fagy okozta károsodás veszélyét az őszi vetésű kultúrákban. A szakértők szerint 5-10 centiméteres hóréteg már hatékony szigetelést biztosít a növényeknek, míg a hómentes területeken fokozott fagykárok kockázatával kell számolni.
Az Agrárminisztérium adatai alapján Magyarország termőterületeinek közel 65 százalékán található jelenleg valamilyen vastagságú hótakaró, amely eltérő mértékben védi a különböző régiókat. „A hótakaró szerepe kettős: egyrészt szigetel, megakadályozva a talaj túlzott lehűlését, másrészt fokozatos olvadása során természetes vízutánpótlást biztosít, ami enyhítheti az esetleges tavaszi aszályos időszakok hatását” – nyilatkozta Kovács János, az Agrárminisztérium növénytermesztési főosztályának vezetője.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumi mérései igazolják, hogy a hótakaró alatt a talaj hőmérséklete ritkán süllyed -5 Celsius fok alá, még akkor is, amikor a levegő hőmérséklete -15 fok körül mozog. Ez kritikus jelentőségű az őszi kalászosok túlélése szempontjából, mivel ezek a növények -15 és -20 fok között már jelentős fagykárt szenvedhetnek.
Különösen előnyös a helyzet a Dunántúl északi és nyugati részein, ahol az elmúlt hetekben 10-15 centiméteres hóréteg alakult ki. Az alföldi területeken viszont vékonyabb a hótakaró, ami mérsékeltebb védelmet nyújt. A Tiszántúl egyes részein, ahol minimális vagy egyáltalán nincs hó, a Kamara fokozott figyelemre int.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a hótakaró olvadása után azonnal mérjék fel a területeiket. „A fagykárok pontos dokumentálása elengedhetetlen a későbbi kárenyhítési eljárások sikeres lefolytatásához” – hangsúlyozta Szabó István, a szövetség szakértője. Az esetleges károk bejelentésének határideje a káresemény észlelésétől számított 15 nap, amit a MÁK elektronikus felületén tehetnek meg a gazdálkodók.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy a gazdák kísérjék figyelemmel a hóolvadás ütemét is, hiszen a hirtelen olvadás és az azt követő újrafagyás további stresszt jelenthet a növényeknek. A felelős gazdálkodás jegyében érdemes felkészülni a tavaszi talajmunkákra és a szükség szerinti pótvetésekre is, hogy minimalizálják a terméskiesést.
