A tavaszi kertészeti szezon küszöbén új kihívások jelentkeznek a növényvédelem területén. Az Európai Bizottság idén tovább szigorítja a kiskertekben és üzemi kultúrákban is használható hatóanyagok körét, miközben a 2023/2024 tele hazánkban az átlagosnál enyhébb volt. Az OMSZ adatai szerint a téli középhőmérséklet országosan 2,5-3 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot, ami a kártevők áttelelési arányának növekedését vetíti előre.
A gyümölcsösökben már februárban megindult a kajszi és az őszibarack rügypattanása a déli megyékben, ami a tavaszi fagyok veszélye mellett növényvédelmi szempontból is aggodalomra ad okot. A tavalyi évben a Monilinia-fertőzés jelentős károkat okozott a korai gyümölcsökben, idén ennek megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani. A NÉBIH előrejelzése szerint az enyhe tél következtében a gyapjaslepke, az amerikai fehér szövőlepke és a mezei poloskák korai megjelenésével is számolni kell. Az AKI PÁIR adatai szerint a növényvédőszer-árak átlagosan 3-5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami tovább növeli a kertészeti termelők költségeit.
„A rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében idén különösen fontos a hatóanyagcsoportok váltogatása és az integrált növényvédelmi szemlélet alkalmazása” – hangsúlyozta Dr. Nagy József, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke a februári szakmai fórumon. A biológiai védekezési módszerek, predátor rovarok telepítése és a feromoncsapdák használata egyre hangsúlyosabb szerepet kap a kertészeti kultúrákban.
Zöldségtermesztőknek különösen fontos, hogy a palántanevelés időszakában fokozott figyelmet fordítsanak a szürkepenész és a palántadőlést okozó kórokozók elleni védekezésre. A hajtatott kultúrákban a tavaszi időszakban a lisztharmat, tripszek és atkák okozhatnak jelentős károkat. A szabadföldi zöldségtermesztésben a talajlakó kártevők elleni védekezés optimális időpontja a talajhőmérséklet emelkedésével hamarosan elérkezik.
A szőlészek számára a rügyfakadás előtti lemosó permetezés optimális időpontja a déli országrészben már elérkezett, míg az északi területeken a következő hetek melegedő időjárásával válik aktuálissá. A lisztharmat és peronoszpóra elleni integrált védekezési stratégia kialakításához érdemes a tavalyi fertőzöttségi adatokat és az előrejelzési modelleket figyelembe venni.
A következő hetekben a megfelelő időzítés és a preventív szemlélet kulcsfontosságú lesz a sikeres növényvédelemben. Javasolt a permetezési napló naprakész vezetése, valamint a kijuttatási technológia ellenőrzése és szükség szerinti kalibrálása a hatékony növényvédelem és a környezetterhelés csökkentése érdekében.
