Az elmúlt téli időszakban több állatállománynál jelentkeztek egészségügyi problémák, amelyek hátterében a romlott takarmány állt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint a beérkezett takarmányminták 14%-ánál mutattak ki különböző mikotoxin-szennyezettséget. Különösen a kisebb gazdaságokban jelent problémát a penészgombák elszaporodása, ahol a tárolási körülmények nem mindig optimálisak. A közelmúlt enyhe és csapadékos tele kifejezetten kedvezett a kórokozók elszaporodásának.
A penészes takarmány felismerése az állatok egészségvédelme és a gazdasági károk megelőzése szempontjából kulcsfontosságú. A mikotoxinok jelenléte nemcsak termeléskieséshez, de akut mérgezésekhez is vezethet. A szakszerű érzékszervi vizsgálat alapvető fontosságú – különös tekintettel a szagokra. Három jellegzetes illat figyelmeztető jelként szolgál: a dohos, földes szag (Aspergillus fajok), az édeskés, karamellszerű illat (Fusarium penészek), valamint a szúrós, ammóniára emlékeztető szag (előrehaladott fehérjebomlás). Az Állategészségügyi Törvény 2. § (1) bekezdése egyértelműen előírja az állattartók felelősségét a takarmányminőség biztosításában.
A 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet szerint a takarmány forgalmazása is tilos, ha az „érzékszervi vizsgálat alapján romlottnak vagy szennyezettnek minősül”. „A gazdaságok sokszor csak akkor szembesülnek a problémával, amikor már jelentkeznek az állategészségügyi következmények, pedig a szagok felismerése a legegyszerűbb előrejelző rendszer lehetne” – fogalmazott Dr. Nagy Katalin állatorvos, takarmánybiztonsági szakértő.
A takarmányvizsgálat beillesztése a napi rutinba csökkentheti a kockázatokat. Javasolt a raktározási körülmények szigorúbb ellenőrzése is, különösen a szellőzés és a páratartalom tekintetében. Rendszeres mintavételezéssel, az állatok viselkedésének megfigyelésével és gyanú esetén laboratóriumi vizsgálattal minimálisra csökkenthető a mikotoxikózisok kockázata. A munkaerő oktatása a penészes takarmány felismerésére a gazdaság hosszútávú biztonságát szolgálja.
