A talajlakó mikroszervezetek kulcsszerepet játszanak a terméseredményekben, de a gazdák gyakran figyelmen kívül hagyják ezt a láthatatlan, ám rendkívül értékes erőforrást. A legfrissebb adatok szerint a hazai szántóterületek 78%-án már kimutatható a talajélet valamiféle degradációja, mely közvetlenül befolyásolja a növények tápanyagfelvételét. Az Agrártudományi Kutatóközpont friss felmérése rámutat: az intenzív művelés alatt álló területeken a hasznos gomba- és baktériumtömeg akár 60%-kal alacsonyabb lehet az optimálisnál.
A talaj mikrobiológiai egyensúlyának helyreállítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem közvetlen gazdasági érdek is. Az AKI elemzése szerint azok a gazdaságok, amelyek mikrobiológiai talajjavítási programokat alkalmaznak, átlagosan 12-18%-kal magasabb termésátlagot érnek el azonos időjárási feltételek mellett. A talajélet regenerálására fordított beruházás megtérülési ideje 2-3 év között mozog, de a kedvező hatások már az első szezonban érzékelhetők. „A talajbiológiai folyamatok aktivizálása olyan tartalékokat szabadít fel, amelyek egyébként kiaknázatlanok maradnának” – nyilatkozta Kovács Béla, a Talajmegújító Gazdálkodók Egyesületének elnöke.
A 2024-es szezonra ajánlott talajjavítási protokollok már figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait is. Az aszályos periódusok gyakoriságának növekedésével a talaj vízmegtartó képessége kulcsfontosságúvá vált, amit a megfelelő mikrobiális közösség jelentősen javíthat. A gyakorlatban ez a következőket jelenti: csökkentett talajbolygatás, növényi maradványok talajban hagyása, mikrobiológiai készítmények célzott alkalmazása és változatos vetésforgó kialakítása. Az OMÉK kiállításon bemutatott új mikrobiológiai készítmények már specifikusan a hazai talajviszonyokra fejlesztett törzseket tartalmaznak, 25-30%-kal hatékonyabban működnek, mint a korábban elérhető általános szerek.
A regeneratív mezőgazdasági szemlélet terjedésével egyre több termelő ismeri fel, hogy a talajbiológiai folyamatok támogatása a növényvédelmi problémák megelőzésében is segít. Az Agrárminisztérium adatai szerint a mikrobiológiailag aktív talajokon akár 40%-kal kevesebb növényvédő szerre lehet szükség bizonyos kultúrák esetében. A következő hetekben érdemes talajmintákat venni és mikrobiológiai aktivitás-vizsgálatot végeztetni, hogy még a tavaszi munkák előtt pontos képet kapjunk a talajélet állapotáról, és célzottan tudjuk tervezni a szükséges beavatkozásokat.
