A Bizottság jóváhagyta az új génkezelési technikák alkalmazását, ami jelentős fordulatot hozhat az európai és hazai mezőgazdaságban. A március 21-i döntés értelmében a célzott mutagenezissel és a cisz-genezissel módosított növényfajták – amelyekben természetes módon is előforduló genetikai változásokat érnek el – már nem minősülnek klasszikus GMO-nak. Ez a könnyítés 2025-től új perspektívákat nyithat a terménypiacon, különösen a szárazság- és betegségrezisztens fajták fejlesztésében.
A jelenlegi piaci árak tükrében a változás különösen időszerű. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai takarmánykukorica átlagára 65.000-70.000 Ft/tonna között mozog, miközben az aszálykár évről évre visszatérő problémát jelent. Az Agrárminisztérium közlése szerint az elmúlt öt évben a magyar kukoricatermés jelentős ingadozást mutatott, 4,0-9,0 millió tonna között, ami elsősorban az időjárási szélsőségek következménye. Az új génszerkesztési technikákkal előállított, szárazságtűrőbb fajták stabilizálhatnák a termelést.
„Ez nem a hagyományos értelemben vett GMO visszatérése, hanem egy sokkal célzottabb és természetközelibb technológia, amely hozzájárulhat a termésbiztonsághoz és a vegyszermentes gazdálkodáshoz” – nyilatkozta dr. Popp József agrárközgazdász, a MATE professzora. A szakértő szerint a gömöricétől kezdve a napraforgón át a búzáig számos növénykultúra profitálhat az innovációból.
A rendelet értelmében a készülő uniós nyilvántartási rendszerben szerepelnie kell majd minden új génszerkesztett fajtának, és a teljes nyomonkövethetőség is követelmény lesz. Az EU Crop Market Observatory előrejelzése szerint az első kereskedelmi forgalomba kerülő, új technológiával nemesített fajták 2026-2027-re jelenhetnek meg a piacon. Ez idő alatt a magyar gazdáknak érdemes felkészülniük a technológiaváltásra, különösen a vetőmagválasztással és a termelési stratégiával kapcsolatos döntések előtt.
A következő két évben a gazdálkodóknak ajánlott figyelemmel kísérniük a fejleményeket, különös tekintettel a készülő hazai jogszabályi környezetre és támogatási rendszerre. A piaci előny megszerzéséhez érdemes lehet már most kapcsolatot építeni azon nemesítőkkel és integrátorokkal, akik az új technológiákban élen járnak.
