Az indiai műtrágya-támogatási rendszer komoly finanszírozási zavarba került az utóbbi hónapokban, miután a kormány 2024 első negyedévében már 5,2 milliárd dollárnak megfelelő hátraléket halmozott fel a gyártók felé. A helyzet különösen súlyos az ureát előállító vállalatoknál, ahol a támogatási kifizetések 3-4 hónapos késedelmet mutatnak a Fertilizer Association of India adatai szerint. Eközben az állami költségvetés műtrágyákra fordított éves kiadása elérte a 17,8 milliárd dollárt, ami a teljes indiai GDP 0,5%-a.
A műtrágya-támogatások rendszere, amely az indiai gazdálkodók számára garantálja az elérhető árakat, most saját sikerének áldozatává vált. A termelők a kijuttatott mennyiség 20%-os növekedéséről számoltak be, miközben a műtrágya hatékonysága nem javult. „Sok területen a talajok elsavanyodása és a mikroelemek kimerülése figyelhető meg a túlzott, egyoldalú műtrágyázás miatt” – nyilatkozta Dr. Ramesh Chand, az indiai NITI Aayog (Nemzeti Átalakítási Intézet) mezőgazdasági szakértője.
A magyar gazdálkodóknak tanulságul szolgálhat, hogy az olcsó, de ellenőrizetlen műtrágyázás hosszú távú talajdegradációhoz vezethet. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az NPK 15:15:15 átlagára jelenleg 210-220 ezer Ft/tonna között mozog, ami bár jelentős költségtétel, de a talajvizsgálaton alapuló, okszerű felhasználás még ebben az ársávban is megtérülhet. A túl alacsony árak által ösztönzött túlzott használat viszont ökológiai károkhoz és hosszú távon terméscsökkenéshez vezethet.
Az indiai kormány 2025-től tervezi bevezetni a DBT (Direct Benefit Transfer) rendszert, amely közvetlenül a gazdálkodóknak juttatja el a támogatást, nem pedig árkedvezmény formájában a gyártókon keresztül. Ehhez hasonló rendszer működik már az EU-ban is, ahol a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a támogatások jelentős része közvetlenül a gazdálkodókhoz érkezik, feltételekhez kötve.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közelmúltbeli felmérése szerint a magyar gazdálkodók körében egyre népszerűbb a precíziós gazdálkodás, amely optimalizálja a műtrágya-felhasználást. „A hazai gazdálkodóknál a műtrágya árának emelkedésével párhuzamosan nőtt a talajvizsgálatra és precíziós kijuttatásra fordított figyelem” – emelte ki Petőházi Tamás, az NAK növénytermesztési és input szakértője.
A következő hetekben érdemes a talajvizsgálati eredmények alapján felülvizsgálni a tápanyag-utánpótlási stratégiát. A hazai támogatási rendszer előnyben részesíti a környezetkímélő gazdálkodási formákat, így a precíziós kijuttatásba történő beruházások több szempontból is megtérülhetnek. Javasolt a talaj-pH és a mikroelem-ellátottság rendszeres ellenőrzése is, elkerülendő az indiai példában látható hosszú távú talajdegradációt.
