A Magyar Állam elővásárlási pozíciójának erősítéséről döntött az Országgyűlés a földforgalmi szabályozás legutóbbi módosításával, amely 2025. január 1-jén lép hatályba. A 2023. évi CLXV. törvény értelmében az állam minden földvásárlási ügyletben az elővásárlásra jogosultak első helyére kerül, megelőzve ezzel a helyi gazdálkodókat – derül ki az Agrárminisztérium közleményéből.
A változás lényeges átrendeződést hoz a földpiac szerkezetében. A Nemzeti Földügyi Központ ezentúl minden földeladási ajánlatot előzetesen megvizsgál, és az állam nevében dönthet annak megvásárlásáról, függetlenül a terület méretétől vagy elhelyezkedésétől. „Ez a módosítás megteremti a lehetőséget, hogy az állami földvagyon-gazdálkodás stratégiai szempontjai minden tranzakciónál érvényesülhessenek, valamint megakadályozható legyen a földspekuláció” – nyilatkozta Dr. Nagy István agrárminiszter a jogszabály elfogadásakor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a változás mintegy 41 ezer földműves gazdálkodót érinthet közvetlenül, akik eddig az elővásárlási rangsor elejére voltak besorolva mint helyben gazdálkodók. A jogszabálymódosítás megtartja az elővásárlási jogosultak korábbi kategóriáit, csupán hátrébb sorolja őket az állami elővásárlás mögé.
A változtatás gyakorlati hatásai kettősek. Egyfelől a Magyar Államkincstár közleménye szerint az államnak nem célja minden földterület felvásárlása, csak a stratégiailag fontos területek, védett övezetek vagy vízgazdálkodási szempontból jelentős földek megszerzésére koncentrálnak. Másfelől a gazdálkodói közösségben vannak aggodalmak.
„Félek, hogy lassulni fog az adásvételek menete, hiszen minden szerződésnél várni kell az állami döntésre, mielőtt más jogosult élhetne elővásárlási jogával” – mondta Kovács János, hajdúsági családi gazdálkodó. A jogszabály szerint az államnak 30 nap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára, ami tovább nyújthatja a földvásárlási folyamatot.
A törvénymódosítás megtartotta a földszerzési maximumot, amely továbbra is 300 hektár, és nem változtak a földműves státusz feltételei sem. A helyi földbizottságok véleményezési joga is megmarad, bár szerepük csökken, hiszen állami elővásárlás esetén véleményük nem befolyásolja a döntést.
A földforgalmi törvény változása az erdő- és vadgazdálkodással érintett területeket is érinti. Az erdőgazdálkodók számára különösen fontos, hogy az erdőterületek adásvételénél is érvényesül az állam elsőbbsége, ami befolyásolhatja az erdőterületek koncentrációját.
A gazdálkodók számára javasolt a földvásárlási szándék gondos előkészítése, és a Nemzeti Földügyi Központtal való előzetes egyeztetés, különösen értékesebb vagy stratégiai elhelyezkedésű területek esetén. A határidők pontos betartása és a megfelelő dokumentáció összeállítása kulcsfontosságú, hogy az eljárások a lehető leggyorsabban lefolyhassanak az új szabályozási környezetben.
