A MATIF kukorica júniusi jegyzése 214 euró/tonna közelében stabilizálódott, miközben a hazai takarmánykukorica felvásárlási ára az AKI PÁIR legfrissebb adatai szerint 68–72 ezer forint/tonna sávban mozog. Az Alföldön tartó szárazság és a 195 milliméteres talajvíz-hiány azonban komoly kockázatot jelent a 2025-ös szezont tervező gazdálkodóknak. A Debreceni Egyetem mérései szerint ez 3-4 hónapnyi csapadékmennyiségnek felel meg, ami a vetésidő és a tőszám optimalizálását kulcskérdéssé teszi.
A XVII. Kukorica Termésverseny eredményei ugyanakkor bizonyítják: a precíziós technológia és a megfelelő hibridválasztás akár 15,8 tonna/hektár termést is eredményezhet, szemben az országos 5,1 tonnás átlaggal. György Gergő cigándi gazdálkodó öntözetlen területen 13,9 tonnát ért el, Németh András pedig öntözéssel, direktvetésben 15,8 tonnát takarított be Nagyhalászon. „A megfelelő fajta és technológia kiválasztásával gyengébb talajon is lehet jó eredményeket elérni” – fogalmazott Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke.
A klímaváltozás hatásai egyértelműen kimutathatók: 1971 és 2024 között a június-augusztusi időszakban 2-2,4 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, és a 30 fok feletti napok száma is jelentősen emelkedett. Csajbók József, a DE intézetvezetője szerint emiatt a kukorica 60-80 milliméterrel több vizet igényelne, ami nem áll rendelkezésre. A magasabb párolgás miatt a kritikus 8-10 napos csapadékmentes periódus helyett 3-4 hetes száraz szakaszok is előfordultak.
A CBOT december 2025-ös kukorica kontraktusa 4,35 dollár/bushel körül árazódik, ami tonnánként átszámítva, az aktuális dollárárfolyam mellett, körülbelül 80 ezer forint felvásárlási árnak felel meg FOB Duna kikötő bázisukat figyelembe véve. A spread a kukorica és a takarmánybúza között szűkült, ami a takarmányozók számára kedvezőbb helyettesítési lehetőséget nyújt, ugyanakkor a kukoricát előállító gazdák számára szűkebb fedezeti tartalékot jelent. A HUF/EUR árfolyam 410-415 sávban történő mozgása további volatilitást hoz a fix eurós szerződésekkel dolgozó termelőknek.
„A 2026-os szezon indulása sem kedvező, ugyanis bár a tél csapadékban gazdag volt, a talaj vízkészlete jelentősen hiányos” – mondta Pepó Péter professor emeritus. Ez azt jelenti, hogy a vetésidőt, tőszámot és tápanyag-utánpótlást még körültekintőbben kell megtervezni. Az EU Crop Market Observatory előrejelzése szerint a 2025/26-os szezonban a közösségi kukoricakészletek 2,1 százalékkal csökkenhetnek, ami fennakadás esetén még élesebb árreakciókat hozhat.
A támogatási rendszer is változik: az AKI felméréseiben részt vevő gazdák több mint 60 százaléka jelezte, hogy a termeléshez kötött támogatások pontos ismerete nélkül nem tudja megbízhatóan kalkulálni a vetésterületet. A kukorica után járó 2025-ös egységes területalapú támogatás várhatóan hektáronként 95-100 ezer forint körül alakul, ami a jelenlegi árak mellett körülbelül 1,3-1,5 tonna kukorica ellenértékének felel meg. Ez fedezeti szempontból kritikus, különösen azoknál a gazdáknál, akik hitelből finanszírozzák az inputokat.
Szieberth Dénes azt is kiemelte: „káros a szektorra jellemző pesszimizmus”. Szerinte körülbelül 700 ezer hektáron lenne érdemes kukoricát termeszteni, a legalkalmasabb területeken. Ez összhangban áll az Agrárminisztérium legfrissebb javaslatával, amely a vízháztartási viszonyok és az öntözési infrastruktúra függvényében differenciált vetési zónákat jelöl ki. A NÉBIH piaci jelentése szerint az öntözött területeken átlagosan 25-30 százalékkal magasabb termésátlagok várhatók, ami a beruházások megtérülését 4-6 éven belül lehetővé teszi.
A gyakorlatban a verseny díjazottjainak stratégiája három pillérre épült: precíziós talajvizsgálat, hibridválasztás és agronómiai fegyelem. György Gergő esetében az öntözetlen kategóriában is 13,9 tonna termett, amihez 180 kilogramm nitrogén/hektár dózist és 75 ezer tőszámot alkalmazott. Németh András öntözéses, direktvetéses parcellái esetében 15,8 tonna termés 220 kilogramm nitrogén és 80 ezer tőszám mellett jött össze. Mindkét gazdálkodó fungicid és inszekticid kezelést is végzett a kukoricamoly és a fuzárium ellen, ami az áruérték megtartása szempontjából kulcsfontosságú.
A logisztikai oldal sem elhanyagolható. A Duna-kikötők kapacitása korlátozott, az export szempontjából az olasz, a román és a szlovák irányú szállítás egyre fontosabb. Az AKI PÁIR szerint az export-átvételek átlagosan 2-3 ezer forinttal magasabb árat kínálnak, de ez deviza- és szállítási kockázattal jár. A HUF/EUR 410 feletti tartós erősödése esetén az eurós szerződések forintban nézve gyengébb bevételt jelentenek, ezért a fedezeti opciók alkalmazása ajánlott.
A következő két hétben érdemes az értékesítési ablakokat kihasználni, különösen a júniusi betakarítás előtti export-szerződések lezárására. A készletmenedzsment kapcsán a tárházi kapacitás kihasználtsága és a szárítási költség is kritikus: 16 százalékos nedvességtartalom felett literenként 4-5 forint szárítási díj merülhet fel, ami tonnánként 25-30 ezer forintot jelent. Az áruérték minősítése – különösen a mikotoxin- és szemsérülés-tartalom – kötelező a felvásárlási szerződések teljesítéséhez, ezért érdemes a növényvédelmet és a betakarítási időablakot szigorúan tervezni.
