A Debreceni Egyetem űrnövény-kísérletének mintái 203 nap után tértek vissza a Nemzetközi Űrállomásról. A VITAPRIC-program keretében retek, búza és magyar paprika magokat termesztettek mikrogravitációs környezetben, szelénnel dúsított előkezeléssel. A kutatóűrhajós Kapu Tibor az űrállomás ivóvíz-adagolójából összesen 500 milliliter vízzel öntözte a növényeket, amelyek átlátszó vetőládákban, kontrollált körülmények nélkül fejlődtek. A 12 vetőedényben nevelt mikrozöldeket mínusz 80 Celsius-fokon hozták vissza elemzésre.
A debreceni agrárkar kutatói most kezdik meg a beltartalmi, mikrobiom és tápanyag-összetételi vizsgálatokat. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes szerint összevetik az űrmintákat a Biodrome-ban azonos fény-, hőmérséklet- és páratartalom-paraméterekkel nevelt kontrollnövényekkel. Külön hangsúlyt kap az emberi fogyasztásra való alkalmasság, valamint a szelénkezelés hatása a mikrogravitációban. A lucerna fajta bevonása új irányt nyit: a terraformálási képesség vizsgálata, vagyis olyan talajokból való tápanyagfelvétel, amelyre más növények nem képesek. Fári Miklós szakmai koordinátor szerint a debreceni eszközök megfelelnek az emberes űrrepülés legmagasabb szintjének, így versenyképes az amerikai kutatóintézetekkel szemben is.
Kruppa József, a Kruppa Mag Kft. alapítója kiemelte az olimpia lucerna abiotikus stressz-tűrését. Ez a fajta szárazságban és gyenge talajokban is jól teljesít, magas fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt pedig hosszú távú űrmissziókban, holdbázison is potenciális táplálékforrás lehet az űrhajósok számára. A kalcium- és magnéziumtartalom különösen értékes a csontritkulás ellen, amely mikrogravitációs környezetben fokozott kockázat. A lucernamagok csaknem 20 év nemesítési tapasztalatot képviselnek, így a debreceni kutatások nemcsak űrélelmezési, hanem hosszú távú földi alkalmazási eredményeket is hozhatnak.
Kapu Tibor kutatóűrhajós hangsúlyozta: „Mi voltunk az elsők a világon, akik nem izolált, hanem az űrhajósok lakókörnyezetében tudtunk növényeket termeszteni.” A búzanövények a vártnál jóval nagyobbra nőttek, így elhelyezésüket kreatív módon oldotta meg az utolsó napokban. A kísérlet sikere nemcsak tudományos elismerés, hanem gyakorlati lehetőség is a magyar agrártechnológia számára. Stündl László dékán szerint az egyetem biotechnológiai laboratóriumai és infrastruktúrája hazai és nemzetközi szinten is versenyképes űrkutatási programokat képes támogatni. A HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatója, Nagy Balázs és Örökös-Tóth István főmérnök egyeztetéseken már felvázolták a következő kutatási irányokat, beleértve a nemzetközi űrkutatási vállalatok megfelelési feltételeit.
A következő hónapokban a debreceni szakemberek gyökérfejlődési, génexpressziós és fitokémiai adatokat értékelnek. A tápanyagforgalom részletes elemzése megmutatja, hogyan hatott a szelén-priming a csírázásra, vitalitásra és tápértékre mikrogravitációban. Az eredmények a magyar növénynemesítés nemzetközi pozícióját erősítik, és új pályázati, exportpiaci lehetőségeket nyitnak. A debreceni kutatók munkája példázza, hogy hazai tudásbázissal, fegyelmezett protokollal és hosszú távú előkészítéssel az űrtechnológiai élvonal is elérhető. A magyar űrpaprika sikere nemcsak szimbolikus, hanem stratégiai lépés a jövőbeli Mars- és Hold-missziók élelmezési kihívásainak megoldásában.
