Márciusban Budapesten tartották a Corteva Agriscience 2025. évi Pioneer® Termés Kihívásának díjátadóját, ahol kiderült: öntözés nélkül is lehet 20 tonna fölé tornázni a kukorica hektáronkénti termését Magyarországon. A verseny célja az volt, hogy valós, nagyüzemi körülmények között is bebizonyosodjon: a megfelelő hibridválasztás, talajművelés és tápanyag-gazdálkodás hatványozottan megtérül. A versenyző gazdaságok zöme kukoricával és napraforgóval nevezett, kisebb részük pedig repcével. 314 gazdaság vett részt a programban, ami a Corteva eddigi legnagyobb termelői kezdeményezése volt hazánkban.
Tiszavasváriban, Rozgonyi Zoltán gazdaságában öntözetlen területen 21,8 tonnás hektáronkénti kukoricahozamot mértek a P0710 Optimum® AQUAmax hibrid 6 hektáros parcelláján. A Hajdúsági-löszhát északi peremén található tábla talaja kedvező adottságú, de az eredményhez több tényező is hozzájárult. A 2024. szeptember 1. és 2025. augusztus 31. közötti időszakban 748 milliméter csapadék hullott a térségben, ami jóval átlag feletti. A hibrid a FAO 520-as érési csoportba tartozik, korábban a termelő már sikeresen termesztette. A vetés április 12-én történt, ami korai időpontnak számít, de a Pioneer hibridek jól tolerálják a hideg talajt. A kelés során ugyan kissé megfázott a növény, de biostimulátoros kezelés segítette a regenerációt. A gazdaság 78 ezres tőszámmal dolgozik hektáronként, és Precision Planting technológiát alkalmaz, ami rendkívül egyenletes kelést eredményez.
A tápanyag-gazdálkodásban a szerves anyagokra építenek, műtrágyából szinte csak nitrogént használnak. A kísérleti területre 28 tonna istállótrágyát juttattak ki, az elővetemény repce volt, amit olajretekből és fehér mustárból álló zöldtrágya követett. A növényvédelemben a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly okozott kisebb gondot, de időben kezelték őket. Rozgonyi Zoltán kiemelte: az elmúlt 10–15 évben a magas FAO-számú, késői érésű hibridek Magyarország északibb területein is létjogosultságot nyertek a klímaváltozás következtében. A betakarításkor október közepén mindössze 18,1 százalékos szemnedvességet mértek, ami kiváló vízleadásra utal. A termelő szerint egy tíznapos vetésidő-különbség akár 4–5 tonnás terméseltérést is okozhat hektáronként, ezért igyekszik a lehető legkorábban vetni.
Tiszatardoson Román István napraforgóban ért el kiemelkedő eredményt: 24 hektár átlagában 4 tonnás hozamot, a legjobb hektárokon pedig 5,3 tonnát a P64LE185 hibridből. A linolsavas, Express-toleráns napraforgó közepes adottságú földekre került. A területen az előző évben szervestrágyát alkalmaztak, a vetéssel egy menetben három mázsa 10-26-26-os komplex műtrágyát juttattak ki, kapáláskor pedig 120 kilogramm 3×15-ös hatóanyag-tartalmú műtrágya következett. Román István hangsúlyozza: a napraforgót elsősorban káliummal, foszforral, kénnel és bórral kell táplálni a magképzés során. „A vetés előtti talaj-előkészítésben a forgóborona játssza a főszerepet” – mondta a termelő, aki tavaly húsvét előtt vetett. Májusban fagy érte az állományt, de a napraforgó jobban regenerálódott, mint a kukorica. Kénes lombtrágyás kezelés segítette a növényeket, egyetlen gombaölő szeres permetezésre volt szükség. A vetésváltásban nem enged túlzott kockázatot: minimum három év telik el két napraforgótermesztés között ugyanazon a területen.
Szauervein Zsolt és Zsuzsanna a Hernád völgyében 5,5 tonnás repcehozamot értek el 16,3 hektáron a PT315-ös hibriddel. A 210 hektáros gazdaságuk talajadottságai kedvezőek, de 2024 őszén a vetés körülményei nem voltak ideálisak. A szárazodáshoz talajműveléssel alkalmazkodnak: vetés előtt lazítást alkalmaznak tárcsázás helyett. A vetésidő szeptember 10. körül van, ami gyakran esőt hoz. A vetésmélység szokatlanul nagy: négy centiméter, ahol Zsolt megfigyelése szerint jobbak a nedvességviszonyok, és a repce így is csírázik. A sortávot duplagabonára állítja. A tápanyag-utánpótlás intenzív: vetés előtt két mázsa alapműtrágya, a szezon során kétszer 200 liter folyékony nitrogén, virágzáskor foszfor, kén és nitrogén. A bórt lombtrágyázással pótolják. Huminsavas készítményeket és algakivonatot is alkalmaznak, utóbbit közvetlenül a lazított talajra juttatják, majd bedolgozzák. A gyomirtást ősszel tartja hatékonyabbnak. A rovarkártevők elleni védekezés szinte folyamatos, regulátorhatású gombaölő szereket legalább egyszer bevet. A permetezőgép 6–8 alkalommal is felkeresi a táblákat. Zsolt csak inputanyagokra közel 400 ezer forintot fordított hektáronként, de a magas hozam és jó értékesítési ár bőven kompenzálta ezt.
A Corteva idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, 50 éve van jelen Magyarországon, 30 éve működik a szarvasi vetőmag-feldolgozója. A háromszorosan jubiláló cég tisztában van a hazai klímaváltozás súlyosságával, ezért a versenyzőket országrészenként külön értékelte. A díjazott kategóriák között már az öntözéses technológia is megjelent, de az abszolút győztesek nem ebből a mezőnyből kerültek ki. A termőhely talajviszonyai, csapadékellátottsága és a precíz agrotechnika együttesen bizonyultak a siker zálogának. A program gyakorlati üzenete egyértelmű: családi gazdaságokban és nagyüzemekben egyaránt elérhető a kimagasló termés, ha a hibridválasztás, vetésidő, tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem összhangban van a helyi adottságokkal. Márciusban és áprilisban a vetési döntések előtt érdemes átgondolni, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajták milyen előnyöket jelentenek, és hogy a korai vetés, a precíziós technológia vagy a szerves anyagok fokozottabb használata hogyan illeszthető a saját gazdaságba.
