A MATIF márciusi búzajegyzése 218 euró per tonna közelében mozog, miközben a Kínai Agrárminisztérium nemrég közölt adatai alapján az ázsiai óriás 158 új, saját nemesítésű almafajtával jelent meg a világpiacon. Az 51 millió tonnás termelés és a feldolgozott termékek exportjának csaknem megkétszereződése komoly nyomást gyakorol a globális gyümölcspiacokra. A magyar kertészetek számára ez kettős kihívást jelent: egyrészt a frissalma-import potenciális növekedését, másrészt az almalé-koncentrátum árversenyét az EU-s feldolgozói piacon.
A kínai termelés szerkezeti átalakulása elsősorban a hazai nemesítésű fajták térnyerésében mutatkozik meg. Az új ültetvények 70 százalékában már önálló szellemi tulajdonjogi védelemmel rendelkező, helyi fajtákat telepítenek, ami a korábbi nyugat-európai és amerikai klónfüggőségtől való elszakadást jelzi. A törzstermelési adatok szerint a kínai frissalma-export tavaly 23 százalékkal, az almalé-sűrítmény kivitele pedig 89 százalékkal nőtt egyetlen év alatt, ami az AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzése szerint hosszú távon befolyásolhatja a közép-európai felvásárlási árakat. A magyar NÉBIH piaci jelentések szerint a hazai ipari alma átlagára az elmúlt szezonban 45–60 forint per kilogramm között mozgott, ám a kínai koncentrátum árnyomása már most érezteti hatását a feldolgozói szerződésekben. Az EU Crop Market Observatory legutóbbi gyümölcspiaci kiadványa kimutatta, hogy a kínai export gyorsabban alkalmazkodik a digitális kereskedelmi csatornákhoz, mint az európai szereplők. Egy dél-magyarországi almatermesztő szövetkezet elnöke szerint: „A korábbi szezonban még stabil szerződéseink voltak, idén viszont a felvásárlók már hivatkoznak a távol-keleti árverseny nyomására, és alacsonyabb átvételi árat ajánlanak.”
A kockázatkezelés szempontjából a magyar termelőknek érdemes figyelemmel kísérniük a HUF–EUR árfolyamot, mivel az import versenyképessége közvetlenül függ a devizapiaci mozgásoktól. A közösségi támogatási programok keretében elérhető fajtaváltási és technológiai modernizációs pályázatok hatékony válaszok lehetnek a minőségi versenyben. A kertészeti ágazatnak célszerű mérlegelnie a rövidebb ellátási láncokra és a direkt fogyasztói értékesítésre építő stratégiákat, amelyek kevésbé kitettek a globális árversenynek. Az almalégyártók számára a szerződéses fegyelem és a többéves árrögzítés egyre inkább kulcskérdéssé válik, különösen a feldolgozói készletek előrelátható kezelése miatt.
A következő hetekben érdemes folyamatosan nyomon követni az Eurostat gyümölcspiaci jelentéseit és a hazai felvásárlói ajánlatokat. A tárolási kapacitások kihasználása és az árualap pontos minősítése segíthet abban, hogy a gazdaságok optimális időablakban értékesítsenek. A konzervatív készletgazdálkodás és a vevői diverzifikáció most különösen ajánlott.
