A közel-keleti térségben zajló konfliktus hatásai egyre erőteljesebben érezhetők a világpiaci árfolyamokban, különösen az energiahordozók és mezőgazdasági alapanyagok piacán. A Hormuzi-szoros környékén fokozódó feszültség a szállítási útvonalak bizonytalanságán keresztül közvetlenül befolyásolja a földgáz és a műtrágya árát, amelyek mindkettő alapvető szerepet tölt be a magyar gazdaságok tavaszi termelési ciklusában. A brit gazdaszervezetek figyelmeztetése szerint az élelmiszerárak emelkedése az elkövetkező hetekben Európa-szerte napirendre kerül, ami a hazai mezőgazdaságot sem kerülheti el.
Magyarországon a tavaszi vetési munkák előkészítése éppen most zajlik, amikor a műtrágya- és üzemanyagköltségek alakulása kulcskérdéssé válik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi adatai szerint a hazai gazdaságok jelentős része a vetőmag és műtrágya beszerzését február-március folyamán végzi el, így a jelenlegi világpiaci drágulás közvetlenül hat a költségvetési tervezésre. Azok a gazdálkodók, akik még nem biztosították be az idei szezon inputanyagait, különösen sérülékenyek a piaci változásokkal szemben. Az üvegházi zöldségtermesztés – paprika, paradicsom, uborka – már most is magas energiaköltségekkel küzd, és a földgázár emelkedése itt a leggyorsabban jelentkezik a termelői árakban.
Az állattenyésztő gazdaságok esetében a hatás késleltetetten, jellemzően három-hat hónap múlva érezhető majd, mivel a takarmányköltségek és az energiaintenzív tartástechnológiák árváltozása fokozatosan épül be a működési költségekbe. A tejágazatban a felvásárlási árak ugyan eddig viszonylag stabilak maradtak, de a termelői szervezetek már most jelzik, hogy tartós energiaár-emelkedés esetén a tejtermelés jövedelmezősége veszélybe kerülhet. Az Agrárminisztérium korábbi közleménye szerint a hazai élelmiszerellátás biztonsága nem veszélyeztetett, ugyanakkor a piaci folyamatokat figyelemmel kísérik, és szükség esetén intézkedéseket dolgoznak ki a gazdálkodók támogatására.
A magyar gazdálkodók számára a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a költségnövekedés nem mindig hárítható át a felvásárlói láncra. Míg a nagyobb, integrált termelők esetenként szerződéses garanciákkal rendelkeznek, a kisebb családi gazdaságok sokkal inkább kiszolgáltatottak a piaci ingadozásoknak. Egy baranyai kertész, aki üvegházban termeszt paprikát, a következőképpen foglalta össze a helyzetet: „A gázszámlánk már februárban harmincöt százalékkal emelkedett tavaly ilyenkorhoz képest, de a felvásárlási ár alig változott. Ha ez így megy tovább, nem tudom, megéri-e egyáltalán tavasszal beültetni.”
A kiskereskedelmi láncok árképzési stratégiája döntő szerepet játszik abban, hogy a fogyasztók milyen mértékben érzékelik majd a drágulást. Az elmúlt években tapasztalt infláció hatására a vásárlók árérzékenysége megnőtt, így a kereskedők igyekeznek mérsékelni az áremeléseket, de tartós költségnövekedés esetén ez nem tartható fenn. A Magyar Államkincstár támogatási rendszere ugyan biztosít bizonyos forrásokat a gazdálkodók számára, de ezek elsősorban a beruházásokra és fejlesztésekre irányulnak, nem fedezik az operatív költségek hirtelen emelkedését.
A közel-keleti konfliktus hatásai tehát nem maradnak meg a nemzetközi hírfolyamban: közvetlenül érintik a magyar vidéket, a gazdálkodók napi döntéseit és a családok élelmiszerköltségeit. A következő hónapok kulcskérdése, hogy a kormányzat, a termelői szervezetek és a piaci szereplők együttműködése révén mennyire sikerül mérsékelni a sokk hatását. A gazdálkodóknak érdemes figyelemmel kísérniük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem piacelemzési jelentéseit, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ajánlásait az inputanyag-beszerzés időzítéséről. Aki teheti, már most gondoskodjon a tavaszi munkákhoz szükséges alapanyagok beszerzéséről, és tájékozódjon a rendelkezésre álló támogatási lehetőségekről a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságain.
