Április közepén, a vetési szezon kellős közepén kerestük fel a Gödöllőn működő MATE Agrárcsoport Kft. Burgonyakutatási Központját, ahol Dr. Polgár Zsolt nemesítési szakértővel beszélgettünk a hazai burgonyaágazat helyzetéről. A tájon még látszottak a tavaszi fagyok nyomai, miközben a termelők nagy része már eldöntötte: idén kevesebb burgonyát ültet, vagy egyáltalán nem foglalkozik a kultúrával. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az elmúlt három évben több mint húsz százalékkal csökkent a burgonya vetésterülete Magyarországon, és a tendencia tovább folytatódik.
„Egyszerre három front nyomja a burgonyatermelőket: a magas inputköltségek, az európai túltermelés miatti mélypont-árak, és a technológiai lemaradás” – foglalta össze a helyzetet Dr. Polgár Zsolt. Egy kiló vetőburgonya ára ma már háromszáz-négyszáz forint között mozog, miközben a felvásárlási árak sokszor hatvan forint alatt maradnak. Sok gazda kénytelen a tavalyi, vagy akár korábbi évek termését visszavetni, ami ugyan olcsóbb megoldás, de minőségrontáshoz és terméscsökkenéshez vezet – különösen a nyugat-európai fajtáknál. A hazai nemesítésű, rezisztens fajták többször is használhatók, de ezek terjedése lassú. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint idén mintegy negyvenezer hektárra tervezik a burgonya vetését, ami közel tízezer hektárral kevesebb, mint öt éve volt. Az ellenőrizetlen, nem tanúsított vetőburgonya terjedése hatalmas gazdasági kockázat: betegségeket, vírusokat terjeszthet, és hosszú távon tönkreteheti a talajt. A NÉBIH évente csak néhány tucat bejelentést kap illegális vetőburgonya-forgalomról, ami arra utal, hogy a piac jelentős része ellenőrizetlenül működik.
„Tavaly ősszel három szomszéd is felhívott, hogy megvennék-e a sortisztítóját, a válogatóját vagy a palántázógépét. Mindannyian abbahagyták” – mesélte a szakértő. Az online agrárpiactereken tömegével jelennek meg a gépeket kínáló hirdetések, nem csak Magyarországon, hanem Hollandiában és Belgiumban is. A kisebb, tíz-húsz hektáron gazdálkodó családi vállalkozások különösen nehéz helyzetben vannak: nincs alkuerejük, szerződés nélkül adnak el, és gyakran önköltségi ár alatt kényszerülnek értékesíteni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai fogyasztás közel negyven százalékát már most import fedezi, és ez az arány tovább nőhet, ha a hazai termelés visszaesik. Ez nem csupán piaci, hanem élelmiszérbiztonsági kérdés is: hosszú távon kiszolgáltatottá tesz bennünket a külső piacokkal szemben.
A rövid távú kilátások sem biztatóak: az energiaárak emelkedése, az áthúzódó készletek és a bizonytalan kereslet tovább nyomja az árakat. Az újburgonya sem ígér jelentős bevételt a termelőknek ebben a szezonban. Ugyanakkor az őszi vetésterület erőteljes csökkenése miatt keresleti piac alakulhat ki őszre: aki most kitart, az jövőre talán kedvezőbb pozícióban lesz. A MATE szakemberei szerint kulcsfontosságú lenne a hazai nemesítési kapacitások megerősítése, a rezisztens fajták népszerűsítése és a kistermelők számára elérhető termelői csoportok, szerződéses rendszerek kialakítása. Aki most burgonyát termeszt, annak érdemes figyelnie a minősített vetőburgonya beszerzésére, és már most tájékozódnia a közvetlen értékesítési lehetőségekről: termelői piacokról, helyi közösségi programokról. A burgonyaágazat sorsa nem csak a gazdák, hanem mindannyiunk asztalának ügye.
