Február elején jártam Békés vármegyében, ahol a gazdák már hetekkel ezelőtt kihajtottak a földekre – szinte korábban, mint az utóbbi évtizedekben bármikor. A januári havazás emlékezetes volt, de a talajban kevés nedvesség maradt, a nappali hőmérséklet pedig már 10 fok körül alakul. A Groupama Biztosító friss elemzése szerint 2025-ben a növénytermesztési kárkifizetések 39 százalékát az aszály okozta, míg 22 százalékát a jégeső, 20 százalékát a vihar. Békés vármegyébe irányult a kárkifizetések 18 százaléka, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 17 százalékkal követte.
A termelők most különösen várják az esőt, hogy a kijuttatott műtrágya ne száraz talajba kerüljön. Az Agrárminisztérium adatai alapján a magyar mezőgazdaság a bruttó hozzáadott érték 2,8 százalékát adja, az uniós átlag 1,6 százalékával szemben. Ennek ellenére kevesebben kötnek növénybiztosítást itthon, mint Nyugat-Európában. A 2025-ös kifizetések között a kukorica szerepelt első helyen 48 százalékkal, majd a napraforgó 14 százalékkal, az őszi káposztarepce 10 százalékkal, az alma pedig 9 százalékkal. Az őszi búza, a gyümölcsösök és a hüvelyesek is jelentős kárt szenvedtek, de kisebb arányban.
A növénybiztosítások sajátossága, hogy a teljes termelési évre szólnak, függetlenül a szerződéskötés időpontjától. A biztosítók a teljes évre számolják ki a díjat, márciusi vagy májusi kötés esetén is. „A tavaszi fagykárok veszélye évről évre itt van velünk. Ennek azért is van kiemelkedő szerepe, mert az állami kárenyhítő juttatás is csak akkor vehető igénybe, ha már a hozamcsökkenést okozó káresemény előtt megkötötték a mezőgazdasági biztosítást” – mondta Kókai Gábor, a Groupama mezőgazdasági ágazatvezetője. A NAK adatai szerint a biztosítási fedezettség növelése különösen fontos az alföldi és az északkelet-magyarországi régiókban, ahol a szélsőséges időjárás egyre gyakoribb.
A növénybiztosítások sajátossága, hogy a szerződés a teljes termelési évre szól, így érdemes mielőbb intézkedni. A tavaszi fagy, a jégeső és az aszály kombinációja akár 50–70 százalékos hozamcsökkenést is okozhat a kukoricában és a napraforgóban. A KSH tavalyi jelentése szerint a termésátlagok 15–20 százalékkal maradtak el a többéves átlagtól az aszályos térségekben. A 2026-os év hasonló aszállyal indult, így a termelőknek érdemes mérlegelniük a biztosítási lehetőségeket, mielőtt a vetési szezon beindulna. Az állami támogatás igénybevételéhez elengedhetetlen a biztosítási szerződés, és a kárenyhítés csak a szerződéskötés utáni káresemények esetén jár.
Az év eleji szárazság rávilágít arra, hogy a kiszámíthatatlan időjárás a családi gazdaságok és kistermelők számára is komoly anyagi kockázatot jelent. A biztosítási fedezet gondos megválasztása és a korai szerződéskötés segíthet megelőzni a teljes bevételkiesést. Érdemes figyelni az agrártámogatási határidőkre, és konzultálni a helyi agrárkamara tanácsadóival a legmegfelelőbb kockázatkezelési módszerekről. A felelős gazdálkodás része a kockázatmegosztás, így a biztosítás nem luxus, hanem eszköz a tartós megélhetéshez.
