A PREGA konferencia szakmai fórumán Törő Attila, a Creatiger Kft. ügyvezetője és Szép Marcell a Vizion komplex víz- és öntözésmenedzsment rendszerét mutatták be, középpontban a vízforrástól a precíziós kijuttatásig terjedő teljes folyamattal. Az előadók hangsúlyozták: bármilyen fejlett technológiát alkalmazunk, kiszámítható vízforrás nélkül az egész rendszer sérülékennyé válik. A 2022-es szélsőséges aszály sok magyar gazdálkodónak szemléletváltást hozott: a termésbiztonság csak stabilizált vízkészlettel, precíziós kijuttatással és korszerű szoftveres menedzsmenttel biztosítható.
Törő Attila a vízforrás-kérdést járta körül elsőként. A gyakorlatban szürkevíz, belvíz, időszakos vízgyűjtők, magas vízállású patakok és kutak egyaránt szóba jönnek. A víztározó-építés akkor kezdődik, amikor megszületett a koncepció és a beruházási szándék. Gyakori cél az éves vízmennyiség jelentős részének betározása, hiszen a csapadék időbeni eloszlása egyre szélsőségesebb. Sokszor akkor áll rendelkezésre nagyobb víztömeg, amikor nem kell öntözni, ezért a tározás kulcskérdés. Szép Marcell szerint a víztárolás csak az első modul egy jóval összetettebb rendszerben. Az elmúlt időszakban több cég együttműködésével olyan integrált megoldás született, amely a víztározástól a kivitelezésen át az adatgyűjtésig és visszamérésig lefedi a folyamatot.
Hagyományos öntözőrendszerek hatékonyságát vizsgálva talajszondás méréseket végeztek. Tapasztalataik szerint egy huszonöt milliméter vízkijuttatásból talajtípustól függően gyakran csak hat–tizenkét milliméter hasznosul a növények számára. Ehhez társul a légköri aszály hatása is, amely tovább csökkenti a hasznosulást. Bizonyos körülmények között a felszín alatti csepegtető rendszerek hatékony alternatívát jelentenek, a víz közvetlenül a gyökérzónába jut, mérsékelhető a párolgási veszteség. Az ilyen rendszerek ugyanakkor nem minden területen alkalmazhatók egyformán, a helyspecifikus tervezés elengedhetetlen. Kísérleteik során több esetben tapasztalták: ha a víz nem nedvesíti át a felső néhány centiméteres talajréteget, a kelés időszakát leszámítva a gyomok fejlődése visszafogottabb lehet.
A felszín alatti rendszerek esetében különösen fontos a folyamatos visszamérés. Talajszondák, meteorológiai állomások, vízmérők és nyomásszenzorok segítségével valós időben ellenőrizhető a rendszer működése és a növények vízellátottsága. A tervezés során egyre nagyobb szerepet kapnak a térképi és talajfizikai adatok, amelyek nemcsak a kivitelezést segítik, hanem a későbbi karbantartást is: pontosan meghatározható, hol futnak a föld alatti elemek. A vízminőség és vízmennyiség monitorozására fejlesztett eszközök lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy adatvezérelt döntéseket hozzanak az öntözés ütemezésében és intenzitásában.
Egy nemrég lezárult kutatás-fejlesztési projekt keretében mágneses vízkezelő eszköz hatásait vizsgálták. Az eddigi eredmények alapján bizonyos paraméterek változása kimutatható volt, több esetben a növények stressztűrése is javult. Ugyanakkor a technológia hosszú távú és széles körű értékeléséhez további mérésekre van szükség. Az előadás zárásaként Szép Marcell kiemelte: a korszerű öntözés alapja az adat. A gazdálkodás ma már elképzelhetetlen megbízható mérési rendszerek nélkül. A vízgazdálkodási műszerfal csak akkor működik megbízhatóan, ha megfelelő mennyiségű és minőségű adat, valamint tapasztalt szakemberek állnak mögötte.
Az előadók szerint az automatizált rendszerek és a mesterséges intelligencia csak megfelelő adatbázis és szakmai tudás mellett hasznosak. Törő Attila kiemelte: „A precíziós öntözés nem csupán technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is.” A vízforrástól a kijuttatáson át az adatvezérelt döntésekig egy összefüggő rendszert kell építeni ahhoz, hogy a gazdálkodók alkalmazkodni tudjanak az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez. A magyar termelők számára a tanulság egyértelmű: a termésbiztonság növelése többlépcsős beruházást igényel, de a víztározás, precíziós kijuttatás és adatgyűjtés együttesen értelmezhető válasz az aszálykockázat kezelésére.
A közeljövőben érdemes felmérni a saját gazdaság vízforrás-lehetőségeit és a meglévő öntözőrendszer hatékonyságát. Talajszondás mérések, vízmennyiség-nyilvántartás és szakértői konzultáció alapján megalapozott döntés hozható a fejlesztés irányáról. A PREGA konferencia tanulsága szerint a víz- és öntözésmenedzsment területén a technológia és a szakmai tapasztalat szintézise határozza meg a hosszú távú versenyképességet és a termésbiztonságot.
