A német FutureWheat projekt keretében a Hohenheimi Egyetem és a Max Rubner Intézet arra keresi a választ, hogyan termelhető stabil sütőipari minőségű búza csökkentett nitrogénműtrágya-felhasználás mellett. A klímaváltozás, a műtrágya magas ára és a környezetvédelmi előírások szigorodása miatt a hagyományos fehérjetartalom-alapú minősítési rendszer átgondolása vált szükségessé. A kutatás eredményei különösen azoknak a magyar gazdáknak lehetnek hasznosak, akik a műtrágya-költségek optimalizálása mellett is piacképes, feldolgozható árút akarnak előállítani.
A projekt központi kérdése, hogy a búza sütőipari minőségét a fehérje mennyisége helyett inkább a sikértartalom, a fehérje minősége és a tészta technológiai értéke alapján kellene-e megítélni. A cél olyan fajták azonosítása, amelyek alacsonyabb nitrogénellátás mellett is megfelelő malmi tulajdonságokat biztosítanak. A kiterjedt fajtakísérletek, gépi tanulás és korszerű statisztikai modellek segítségével vizsgálják, hogy mely fajták képesek változó évjáratokban – aszály, csapadéktöbblet – stabil teljesítményre. Ez a magyar körülmények között is kulcskérdés: a tavaszi és nyár eleji szárazság, illetve az ingadozó nitrogén-utánpótlás következtében a hozam és a fehérjetartalom együttes biztosítása egyre kockázatosabb. Az eredmények nemcsak a nemesítést, hanem a magyar termelők fajtaválasztását és tápanyag-gazdálkodását is támogathatják.
A projekt új, gyors vizsgálati módszereket is fejleszt. A hagyományos sütőipari minősítés idő- és költségigényes, mivel tésztagyúrást igényel. A FutureWheat modern szenzortechnikára, képelemzésre és mesterséges intelligenciára építve olyan gyorstesztet dolgoz ki, amely már a betakarítás után rövid időn belül információt ad a búza malmi minőségéről. A közeli infravörös (NIR/NIT) analizátorok ma már képesek meghatározni a fehérje-, nedvesség-, keményítő- és hamutartalmat, megfelelő kalibráció után pedig a sikértartalmat is. Ezek az eszközök akár kombájnba építve is használhatók, így minőségi térkép készíthető az adott tábláról. „A gyors szeparálás lehetővé teszi, hogy a termést már a gazdaságban minőség szerint válogassuk, és a malmok számára optimalizált tételeket szállítsunk” – fogalmaz egy német malomipari szakember a projekt sajtóanyagában.
A terményt már a telephelyen szét lehet válogatni sütőipari minőség alapján, így a kereskedők és malmok optimálisan hasznosíthatják a különböző tételeket. Magyar viszonylatban a kérdés, hogy a családi gazdaságok és a nagyüzemek rendelkeznek-e elegendő tárolókapacitással és logisztikai eszközzel ahhoz, hogy több minőségi kategóriát párhuzamosan kezelhesz. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai étkezési búza felvásárlási ára 2024/25-ben 85–95 ezer Ft/t között mozog, míg a takarmánybúza 70–80 ezer Ft/t. A minőségi prémium megragadása így évi 10–20 ezer Ft/t jövedelemtöbbletet jelenthet, ami indokolhatja a szeparálásba fektetett beruházást és többletmunkát.
A következő hónapokban érdemes figyelni a német és EU-s kutatási eredményeket, mert a NIR-technológia és az évjáratstabil fajták hazai alkalmazása közép távon versenyképességi kérdés lehet. A műtrágyaárak magas szintje, a HUF/EUR árfolyam ingadozása és a csökkenő export-prémiumok miatt a költséghatékony termesztés és a differenciált értékesítés együtt biztosíthat fenntartható jövedelmet. Javasolt a gazdaságban meglévő tárolókapacitás felülvizsgálata, a NIR-alapú minősítési lehetőségek feltérképezése és a fajtaválasztás évjáratstabilitásra való hangsúlyozása. A minőségi paraméterek pontos ismerete és rögzítése a szerződéses fegyelemben és az ársikban való egyeztetésben is kulcsszerepet játszik.
