A MATIF márciusi búzajegyzése 215–220 euró/tonna sávban ingadozik, miközben a hazai felvásárlási árak 90–95 ezer forint/tonnán stabilizálódtak az AKI PÁIR legfrissebb adatai szerint. A HUF/EUR árfolyam 410 körüli szintje és a magas inputköltségek szorítják a termelői fedezetet, ám az elmúlt hetek 15–40 milliméter csapadéka javított az állományok kilátásain. A kérdés most az, hogy a vízhiány és a felmelegedés milyen kórtani nyomást hoz a következő hetekben.
A Dél-Alföldön vegyesek a jelentések. Egy dél-békési nagygazdaság növényvédőse szerint a február végi 10–17 milliméter eső javított a helyzeten, a tápanyag-utánpótlás elkészült, és az állományok már szárba indultak. Növény-egészségügyi probléma egyelőre nincs, de a szakember óvatosan fogalmaz: az esők után érkező meleg robbanásszerű fertőzést hozhat. Csongrád-Csanád megyében hasonló tapasztalatok: 25 milliméter eső után jók az állományok, de még csak bokrosodásnál tartanak. A cégvezető rámutat egy szokatlan jelenségre: a napraforgó utáni gabonák a legszebbek, a gabona után vetett táblák a leggyengébbek, ami korábban ritka volt. Emellett gabonatútrinkalárvák, azaz csócsárlók jelentek meg, amire a március eleji meleg és a gabonafélék túlsúlya adhat magyarázatot.
Bács-Kiskun déli részein az állományok szépek, ám a vetésszerkezet átalakult: a szója jövedelmezőségének romlása miatt a terület csökken, helyét búza, árpa és napraforgó veszi át. Egy helyi ágazatvezető szerint az itteni táblák szebbek, mint a győri, mezőfalvai vagy dunaújvárosi vetések. Az árpa már szárba indult, a búza még nem, de mindkettő erős. Tavaly mindössze 400 milliméter csapadék érkezett, az idei január-február 100 milliméterrel több esőt hozott, ami biztató. Az elmúlt napokban 40 milliméter esett, ami a most érkező meleggel együtt beindítja a növényeket és a károkozókat egyaránt. Az ágazatvezető kiemeli: „A mélyebb fekvésű területekről végre nem engedték le a vizet, sőt, a februári árhullámnál még engedtek is rá.”
Borsod megyében ellentétes a helyzet: nincs egyetlen négyzetméternyi belvíz sem, ami 40 éve nem fordult elő. Csak 17 milliméter eső érkezett az elmúlt napokban, az állományok közepesen jók, de a vízínség aggasztó. A gazdaságvezető felhívja a figyelmet egy kevésbé ismert kockázatra is: a kőolaj árának emelkedésével a műanyagok és a big bag zsákok költsége is nő, ráadásul az indiai szállítás logisztikai költségei növekednek. Győr-Moson-Sopron térségében 20–40 milliméter eső hullott, Vas megyében 15–30 milliméter, de egy helyi szaktanácsadó szerint ez kevés: „Sokkal többet vártunk. A március eleje meleg és száraz volt, majd hűvösre fordult. Eddig nem volt esélyük a kórokozóknak, most emelkedett a fertőzés lehetősége.”
A USDA márciusi WASDE jelentése globálisan stabil búzakészleteket jelez, az EU Crop Market Observatory szerint az uniós terméskilátások megfelelőek. A hazai NÉBIH piaci jelentések szerint a termelői cash-flow az idén különösen feszített: a határidős fedezetlenség és a forint volatilitása növeli a szerződéses kockázatot. Egy dél-alföldi integrátor így fogalmaz: „Műtrágyánk, gázolajunk van, de a plasztik és a logisztika rejtett költségei felzabálják a fedezetet. Aki nem ügyelhet a szerződéses fegyelemre, bajba kerül.”
A következő két hétben az értékesítési ütemezés és a devizafedezet zárása javasolt. Aki még nem kötötte fix áron a terményt, figyelje a MATIF májusi és szeptemberi kontraktusok spreadjét, és kalkuláljon a tárolási költséggel. A lombtrágyázást és a fungicides kezelést a helyi fertőzési nyomáshoz igazítsa, ne a naptárhoz. Az állományok minősítése és a raktározási kapacitás előzetes ellenőrzése most kulcsfontosságú.
