A MATIF búzajegyzése február végén 221 €/t körül ingadozott a márciusi kontraktusra, miközben a hazai szőlészeti ágazat egyre inkább a nem-kémiai védekezési módszerekre figyel a kabócakontroll terén. Az ÖMKi Eger környéki, 2022–2025 között végzett kutatása szerint a művelésmód és a metszési technika statisztikailag is kimutatható hatással van az amerikai szőlőkabóca egyedszámára. A kártevő 2006 óta jelen van Magyarországon, és terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát, amely ellen közvetlen védekezési módszer nincs.
A kutatók egy Kékfrankos ültetvényben rovarölő szerek nélkül két szomszédos parcellát hasonlítottak össze. Az egyikben hagyományos ernyő művelést folytattak, a másikon kordonkaros, rövidcsapos metszésre tértek át. Az első évben még nem volt érzékelhető különbség, de 2023-tól kezdve az ernyő művelésű területen következetesen magasabb kabócanépességet regisztráltak. Két évben az eltérés statisztikailag is szignifikáns volt. A háttérben az áll, hogy az ernyő rendszerben 2–3 éves tőkerészek és nóduszok nagyobb arányban maradnak meg, amelyek kedvező áttelelési felületet nyújtanak a kabócatojásoknak. Emellett gyakoribbak a sarjhajtások is, amelyek a lárvák számára ideális mikroklímát biztosítanak. A kordonkaros és rövidcsapos rendszerek kisebb áttelelésre alkalmas növényfelületet kínálnak, így a kártevőnyomás alacsonyabb.
A növényvédő szerek választékának szűkülése és környezeti-egészségügyi kockázataik miatt az agrotechnikai alternatívák értéke nő. A megfelelő tőkeművelésmód és a szakszerű metszés vegyszerhasználat nélkül csökkentheti a kabócapopulációt. A NÉBIH tematikus oldala részletes tájékoztatást ad a kabócavédekezésről, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett anyagokról külön összefoglaló érhető el. Egy egri szőlész szerint: „A metszés precizitása nem csak a termésmennyiséget, hanem a védekező képességet is meghatározza.” A támogatási rendszer a Vidékfejlesztési Programon belül ökológiai művelésre prémiumot fizet, de a kabócaellenőrzés agrotechnikai eszközei bármilyen gazdálkodási formában alkalmazhatók.
A következő hetekben, a metszési szezon lezárultával érdemes ellenőrizni a vágásfelületek helyét és a megmaradó tőkerészek számát. A sarjhajtások rendszeres eltávolítása és a vágási sebek tisztasága csökkenti a kabóca betelepedési felületét. Az ültetvény-nyilvántartásokban rögzítendő a művelésmód, mivel egyes támogatási jogcímeknél ezt ellenőrzik. A hosszú távú védekezési stratégia kialakításánál fontos mérlegelni a metszési rendszer átállásának költségeit és hozamhatását. A kockázatkezelés szempontjából a kisebb kabócanyomás alacsonyabb permetezési kiadást és jobb minőségi mutatókat eredményezhet.
