A Juh és Kecske Ágazatért Szakmaközi Szervezet legfrésebb beszámolója szerint a magyar juhtartók előtt továbbra is kedvező piaci kilátások állnak: a külföldi partnerek akár a jelenleginél jelentősebb mennyiséget is képesek lennének átvenni. Mezőszentgyörgyi Dávid ügyvezető igazgató szerint hazánkban körülbelül 7-8 ezer gazdálkodó foglalkozik juhászattal, az anyajuhállomány pedig megközelíti a 680 ezer egyedet. Az ágazat szerkezete vegyes képet mutat: míg sokan csupán néhány állatot tartanak, addig a nagyüzemek között akadnak 10 ezer fős telepek is. Az átlagos állományméret 50-100 egyed között mozog, ami jellemzően kiegészítő jövedelmet biztosít.
Egy önállóan fenntartható családi gazdaság működtetéséhez kalkulációik szerint nagyjából ezer fős nyájra van szükség. Jelenleg a juhtartók körülbelül 20 százaléka tekint a tevékenységre fő megélhetési forrásként, de még a kiemelkedő méretű gazdaságok is gyakran diverzifikálnak más állattenyésztési ágazatokkal vagy növénytermesztéssel. A hazai fogyasztás mérsékelt marad, éves szinten 0,2 kilogramm jut egy főre, szemben az uniós 1,3 kilogrammos átlaggal. A bárányhús iránti kereslet elsősorban húsvétkor ugrik meg, a kifejlett állatok értékesítése kevésbé mutat szezonális ingadozást.
A magyarországi árualap közel 95 százaléka exportra kerül. A nemzetközi kereslet stabilan magas, 2024-höz képest mind mennyiségben, mind árbevételben körülbelül 10 százalékos növekedést regisztráltak. A legfeljebb 30 kilogrammos bárányok elsődleges célpiaca az Európai Unió déli régiója, különösen Olaszország és Horvátország. A nagyobb súlyú állatok Ausztriába, Németországba és Hollandiába jutnak el, főként a muszlim közösségek részére. A közel-keleti térségben Izrael és Szaúd-Arábia emelkedik ki a legfontosabb vásárlók között.
„A felvásárlási árak tartósan magas szinten stabilizálódtak, a folyamatos keresletet pedig garantálja, hogy az Európai Unió ezen a téren nem tudja biztosítani az önellátást” – hangsúlyozta Mezőszentgyörgyi Dávid. A kiskérődzők után járó közvetlen támogatások a jövőbeni uniós agrárpolitika tervezeteiben is hangsúlyos helyen szerepelnek, így a támogatási rendszer fennmaradhat. A legeltetésre alapozott tartástechnológia további kedvező ösztönzőkre számíthat, ami a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében felértékeli a gyep- és legelőalapú gazdálkodást.
Az igazgató szerint a jelenlegi 600-650 ezres árualap akár egymillió egyedre is növelhető lenne. A világpiac képes lenne felszívni ezt a nagyobb volument is, ami nemcsak az exportbevételeket növelné, hanem a hazai feldolgozóipar számára is stabil alapot teremtene. A juhtartás a legeltetés révén kiemelten támogatja a biodiverzitás megőrzését. A 2019. évi LII. törvény az állattenyésztésről előírja a tartástechnológiai követelmények betartását, amelyek a legelőalapú rendszerekben kedvezőbb állatjólléti feltételeket biztosítanak.
A biztonságos üzemvitel szempontjából a nagyobb állományok esetében kiemelt figyelmet igényel a terítőaklok és karámok karbantartása, valamint a legeltetési területek rendszeres ellenőrzése. A munkavédelmi szempontok betartása, különösen a nyírás és a válogatás során, elengedhetetlen a balesetek megelőzéséhez. A fogyasztók a bárányhús vásárlásával nemcsak kiváló minőségű, sokoldalúan felhasználható élelmiszerhez jutnak, hanem közvetetten a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot is elősegítik.
