A Somogy vármegyei hatósági állatorvos januárban járványzárlatot rendelt el Aujeszky-betegség – közismertebb nevén álveszettség – miatt, miután a vírust a Dunántúlon és Baranyában is kimutatták. A fertőzés elsősorban sertéseket fenyeget, de kutyákban és macskákban szinte mindig halálos kimenetelű, kezelhetetlen idegrendszeri megbetegedést okoz. Az emberre nem veszélyes kórokozó a vadállományban – főként vaddisznókban és rókákban – folyamatosan jelen van, és időszakos fellángolásai a háziállatokat közvetlenül érintik.
„A probléma súlyosságát az adja, hogy ezeknél az állatoknál a betegség rendkívül gyors lefolyású, és általában nem gyógyítható” – hangsúlyozza Nagy Angéla állatorvos. A tünetek jellemzően erős, önkárosító viszketésben, túlzott izgatottságban, mozgászavarokban jelentkeznek, és néhány napon belül elhulláshoz vezetnek. A fertőzés leggyakoribb útvonala a fertőzött tetem, vér vagy szövettöredék nyálkahártyával vagy sebbel való érintkezése. Vadászat során elejtett, utólag elhullott vagy közúton gázolt vad fogyasztása, szaglászása is elegendő lehet. Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről kötelezi a tartókat az állategészségügyi kockázatok csökkentésére, az állatvédelmi törvény pedig az állatok egészségének védelmére.
Magyarország 2010-ben hivatalosan mentesnek számított Aujeszky-betegségtől a házi sertésállományban, a vad azonban rezervoár maradt. A NÉBIH adatai szerint a vírus újbóli előfordulása vadállományban és alacsony biztonsági szintű kisüzemekben a legutóbbi időszakban ismét jelentést generált, de az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság laboratóriumi eredményei szerint a sertéstelepek kereskedelmi mentes státusza továbbra is érvényes. Az Európai Unió 2003/99/EK irányelve szerinti nemzeti éberségi rendszer rögzíti, hogy a betegség felderítését követően járványügyi intézkedéseket kell foganatosítani. A megelőzés alapja a kockázatok ismerete és tudatos kezelése: erdei sétákon a kutyákat pórázon tartva, zsákmány- vagy hullamaradványoktól távolítva kell vezetni.
Nyers hús etetése esetén csak ellenőrzött, állategészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező forrásból szabad alapanyagot beszerezni. Vadászok által elejtett vagy bejelentett beteg vad feldolgozása során kerülni kell, hogy nyálkahártya vagy sérült bőr a szövetekkel érintkezzen; kesztyű, mosás és fertőtlenítés kötelező. „Bár a betegség sok esetben nem gyógyítható, a gyors diagnózis segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket, és megelőzheti a további fertőzéseket” – ismételte meg a szakember, kiemelve, hogy gyanú esetén azonnal állatorvoshoz kell fordulni, aki kórtörténet és klinikai vizsgálat alapján kizárhatja a veszettséget és más neurológiai kórképeket, és mintát vehet laboratóriumi megerősítéshez.
Az Állategészségügyi Szabályzat szerint gyanús esetben az állattartó köteles bejelentést tenni, mert a vírus terjedése kapcsán további állatok – akár szomszédos telepeken vagy háztartásokban élők – is veszélybe kerülhetnek. Somogy vármegyében a járványzárlat kerítéseket, mozgáskorlátozást és fokozott felügyeletet jelent. A kockázatértékelés mindenekelőtt azt jelenti, hogy tisztázni kell, mely területeken mozog a kutya, milyen gyakoriságú a vaddal való találkozás, és van-e lehetőség ellenőrizetlen táplálékok felvételére. A családi gazdaságokban, ahol kutyák őrzik a telepet, javasolt a munkavédelmi megbízottal és állatorvossal közösen felülvizsgálni a biztonsági protokollokat: milyen feltételekkel történik a telep körüli növényzet kezelése, hogyan van szabályozva a látogatók hozzáférése, és rendelkezésre állnak-e védőeszközök hullaeltávolításkor.
Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről előírja, hogy az állattartással járó biológiai kockázatokat is értékelni és kezelni kell, ha a munka során emberek is érintkezésbe kerülhetnek – bár a vírus emberben nem okoz megbetegedést, a baleseti protokollok, védőeszköz-használat és oktatás kötelező. A gazdaságok számára a fő kockázat a hírnév és az állomány értékének csökkenése: egy elhullott őrző- vagy terelőkutya pótlása, kiképzése sok hónapot és jelentős költséget jelent, ráadásul elveszhet a telep állatvédelmi és biológiai biztonsága is. Az előny az, hogy a megelőzés alacsony költségű: póráz, alapos felügyelet, ellenőrzött takarmányforrás, és rendszeres állatorvosi konzultáció.
A következő lépések: frissítsük a telep kockázatértékelését, rögzítsük a kutyák mozgási útvonalát, biztosítsunk védőeszközt hullaeltávolításhoz, és állítsunk össze írásos eljárást gyanús esetekre, beleértve a kapcsolattartó állatorvos elérhetőségét és a hatósági bejelentés módját. Munkavédelmi oktatáson ismertessük az Aujeszky-vírus átvitelének módjait és a megelőzés lépéseit minden kezelővel. Gyakorlatilag: a legjobb védelem a tudatosság és a fegyelem – így megóvható mind az állomány, mind a gazdaság működésének biztonsága.
