Az aszályos nyári napok számának növekedésével egyre több magyar gazdaságban válik stratégiai fontosságúvá az öntözés. A legutóbbi statisztikák szerint már 102 ezer hektárnyi öntözött területünk van, de a potenciálisan öntözhető területnek ez csupán 20%-a. Az optimalizálatlan öntözés azonban nemcsak vízpazarlást jelent, de a talajdegradációt és a felesleges energiaköltséget is növeli.
Az adatalapú öntözési rendszerek bevezetése lehetővé teszi a gazdálkodóknak, hogy pontosan annyi vizet juttassanak ki, amennyire a növényeknek szükségük van. A hazai piacon már elérhető talajnedvesség-szenzorok, időjárásállomások és intelligens vezérlők integrált rendszere akár 30%-os vízmegtakarítást is eredményezhet. A technológia lényege, hogy valós idejű adatok alapján történik a döntéshozatal, nem pedig az emberi megfigyelés vagy rutin alapján.
„A precíziós öntözés legnagyobb előnye, hogy kiküszöböli az alul- vagy túlöntözés problémáját. A gazdák gyakran csak vizuálisan értékelik a növények vízigényét, ami megbízhatatlan módszer. Rendszerünk szenzorai 10 cm-es talajrétegenkénti nedvességtartalmat mérnek, ezáltal sokkal pontosabb képet adva a tényleges vízszükségletről” – nyilatkozta Kovács János, az AquaSense Technologies műszaki igazgatója.
A technológia nem igényel teljes öntözőrendszer-cserét, a legtöbb meglévő csepegtetőszalagos vagy lineár öntözőrendszerhez utólag is csatlakoztathatók az okos eszközök. A beruházás a Vidékfejlesztési Program keretében 50%-os támogatási intenzitással finanszírozható, összhangban a 2019. évi CXIII. törvénnyel, amely az öntözéses gazdálkodás feltételeinek megteremtését célozza.
A megfelelő telepítést követően a rendszer karbantartási igénye minimális: évi egy kalibrálás és akkumulátorcsere elegendő a szenzoroknál. Az öntözőrendszer időszakos ellenőrzése ugyanakkor az MSZ EN 15097 szabvány szerint továbbra is kötelező, különös tekintettel az elektromos rendszerekre és a vízminőség ellenőrzésére.
Az adatalapú öntözéstechnológia nemcsak a víztakarékosság miatt fontos, de a növényegészségügyi kockázatokat is csökkenti. A túlöntözés gombás betegségekhez vezethet, míg az alulöntözés terméskiesést okoz. A pontos adatok birtokában a növényvédelmi kezelések időzítése is optimalizálható, így csökkenthető a vegyszerhasználat is.
Gazdasági szempontból a rendszer megtérülési ideje 2-3 év lehet közepes méretű gazdaság esetén, figyelembe véve a megtakarított víz, energia és a megnövekedett terméshozam értékét. A telepítés előtt érdemes kockázatelemzést végezni és a rendszer kiépítését a növénykultúrához igazítani. A biztonságos és hatékony üzemeltetéshez a kezelőszemélyzet megfelelő oktatása elengedhetetlen.
