Az Európai Bizottság új felmérést indított a gazdálkodók körében, hogy a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásáról gyűjtsön információkat. A Regen Compass néven futó kezdeményezés célja, hogy felmérje a regeneratív mezőgazdálkodási módszerek elterjedtségét, és az eredmények alapján alakítsa a 2027 utáni Közös Agrárpolitikát (KAP). A gazdálkodók május 15-ig tölthetik ki az online kérdőívet, amely az Agrárminisztérium közleménye szerint kulcsfontosságú lesz az ágazat jövője szempontjából.
A felmérés az EU mind a 27 tagállamában zajlik, és olyan gyakorlatok alkalmazását vizsgálja, mint a talajfedettség biztosítása, a vetésforgó vagy az agroerdészeti rendszerek használata. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG AGRI) tájékoztatása szerint a kezdeményezés célja egy olyan adatbázis létrehozása, amely segít jobban megérteni, mely támogatási formák ösztönzik leghatékonyabban a fenntartható gyakorlatok elterjedését.
„Ez nem csupán egy újabb adminisztratív teher, hanem lehetőség arra, hogy a gazdálkodók hangja valóban eljusson a döntéshozókig,” nyilatkozta Kovács János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fenntarthatósági szakértője. A szakember hozzátette: a válaszok alapján alakulhat ki az a támogatási környezet, amely a gyakorlatban is működőképes lesz a magyar gazdálkodók számára.
A Regen Compass különös figyelmet fordít a területi sajátosságokra, hiszen az eltérő agroökológiai feltételek különböző megközelítéseket igényelnek. A magyar gazdálkodók szempontjából kulcsfontosságú, hogy a Kárpát-medence speciális adottságait, például a szélsőségesebbé váló időjárási körülményeket figyelembe vegyék a jövőbeli szabályozások kialakításakor.
Az adatgyűjtés névtelenül történik, az egyéni válaszok nem lesznek visszakereshetők. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a kérdőív kitöltése körülbelül 20-30 percet vesz igénybe. A felmérés eredményeit várhatóan 2024 őszén teszik közzé, és ezek alapján kezdődhet meg a 2027 utáni KAP előkészítése.
A fenntartható mezőgazdálkodási gyakorlatok bevezetése nem csak környezetvédelmi szempontból jelentős, hanem hosszú távú gazdasági előnyökkel is jár. A talajegészség javítása, a biodiverzitás védelme és a vízkészletek hatékonyabb felhasználása csökkentheti a termelési költségeket és növelheti a gazdálkodások ellenállóképességét az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
A gazdálkodók részvétele a felmérésben kiemelten fontos, hiszen valós tapasztalataikra, problémáikra és javaslataikra van szükség ahhoz, hogy a jövőbeni agrárpolitika a gyakorlatban is működőképes legyen, és segítse a magyar vidék hosszú távú fennmaradását és fejlődését.
