Megkezdődtek a tavaszi talajelőkészítő munkálatok a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának Smart Farm területén kialakított OASIS agrivoltaikus rendszerben, amely egyszerre szolgálja az energiatermelést és a mezőgazdasági kísérleteket. A fejlesztés a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és az egyetem együttműködésében valósult meg, és 2025 elején készült el. Az idei év különösen fontos mérföldkő a projekt életében, hiszen először kerül növénykultúra a napelemek alá.
A talajelőkészítési munkák megkezdésével egyúttal az első mezőgazdasági gép is megjelent a működő rendszer alatt, amelynek speciális kialakítása lehetővé teszi a művelést a panelek között. A rendszer emellett öntözési, párásítási és UV-védelmi funkciókkal is rendelkezik, így komplex módon képes befolyásolni a termesztési körülményeket. A kísérletek során idén csemegekukoricát és burgonyát termesztenek az agrivoltaikus rendszer alatt, párhuzamosan hagyományos, kontroll parcellákkal, hogy pontos összehasonlításokat lehessen végezni.
A projekt ugyanakkor vitát is kiváltott a szakmai közösségben. A közösségi felületeken megjelent kritikus hangok szerint az ilyen jellegű beavatkozások károsak lehetnek a termőföldre, és kérdéses, hogy ezt az irányt kellene-e bemutatni a jövő agrárszakembereinek. A kritikákra reagálva Tóth Tamás dékán hangsúlyozta: az agrivoltaika nem egy általánosan alkalmazandó megoldás, hanem helyspecifikus technológia, amelynek előnyei és korlátai csak kísérleti úton, objektív mérésekkel ítélhetők meg. Mint fogalmazott, a kutatás célja éppen az, hogy tudományos alapon vizsgálják meg a rendszer működését, különös tekintettel a vízgazdálkodásra, a mikroklímára és a terméshozamokra.
A projekt hosszú távú perspektívát kínál a magyar mezőgazdaság számára. A következő években további növénykultúrák és regeneratív gazdálkodási megoldások tesztelése is szerepel a tervek között, ami lehetővé teszi, hogy átfogó képet kapjanak az agrivoltaikus rendszerek hazai alkalmazhatóságáról. A fejlesztés egyben oktatási célokat is szolgál: a hallgatók közvetlenül részt vehetnek a kísérletekben, így a gyakorlatban is megismerhetik az agrárinnovációk működését.
A mosonmagyaróvári kísérlet jelentősége túlmutat az egyetemi keretek között. A klímaváltozás okozta kihívások, a szélsőséges időjárási események és a vízgazdálkodási nehézségek fényében az olyan megoldások, amelyek az energiatermelést és a mezőgazdasági tevékenységet ötvözik, egyre nagyobb figyelmet kapnak. A rendszer objektív, mérésekkel alátámasztott értékelése segíthet meghatározni, hogy mely körülmények között és milyen kultúrák esetében lehet előnyös az agrivoltaikus technológia alkalmazása.
A gazdálkodóknak érdemes figyelemmel kísérniük a projekt eredményeit, különösen akkor, ha saját gazdaságukban is felmerült az agrivoltaikus rendszerek telepítésének lehetősége. A tudományos megalapozottság és a hosszú távú adatgyűjtés elengedhetetlen ahhoz, hogy felelős döntéseket hozhassanak a technológia bevezetéséről.
