Öcsödön, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei határban már március elején beindult a zöldség-öntözés, pedig a téli hónapokban hullott csapadék. Makai Róbert helyi gazdálkodó zöldborsó-vetésén kelesztő öntözést alkalmazott, mert a felszín alatt alig van nedvesség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az Alföld jelentős területein már most, tavasszal vízhiánnyal küzdenek a termelők. A régió csapadékmennyisége az elmúlt években folyamatosan csökken: míg 2019-ben 500–600 milliméter körül alakult, addig 2023-ban és 2024-ben már csak 300–400 millimétert mértek.
A felszín alatti rétegek szárazak maradtak. Makai Róbert saját mérései szerint Öcsöd és Cibakháza térségében januárban és februárban összesen körülbelül 95 milliméter csapadék hullott, ami csak a talaj felső 20–30 centiméteres rétegét nedvesítette. Ennél mélyebbre nem jutott le a víz, miközben a tavaszi böjti szelek és a 18–20 fokos meleg gyorsan kiszárítja a talajt. „Régen ennek örültünk, mert lehetett menni boronálni, kombinátorozni. Most viszont ez a kevés nedvességet is kiszívja a talajból” – fogalmazott a gazda. Az öntözés költségei rendkívül magasak: egy milliméter víz kijuttatása hektáronként 1000–1500 forintba kerül, ami egy szezonban akár 120–150 ezer forintos kiadást jelent. Makai Róbert saját kukoricakísérletében tavaly 155 milliméter vizet öntözött ki a 330 milliméter természetes csapadék mellé, hektáronként 8,4 tonnás termést ért el, mégis veszteséges lett a termelés. „Amikor összeadtuk a matekot, mínusz 120 ezer forint lett a vége hektáronként” – mondta. A bürokrácia is akadályozza az öntözésfejlesztést: egy vízjogi engedély megszerzése fél évig vagy egy évig is eltarthat, és hektáronként körülbelül 100 ezer forintba kerül.
A Hármas-Körös vízszintje március közepén több méterrel alacsonyabb a megszokottnál, ami hosszú távon a rendelkezésre álló vízkészleteket is veszélyezteti. Makai Róbert szerint ha a természet nem segít esővel, akkor csak öntözéssel nem lehet gazdaságosan termelni. Azt tanácsolja: a gazdáknak gondosan mérlegelniük kell, hogy mely kultúrákban éri meg öntözni, és milyen technológiát választanak. A növényvédelmi naplóban rögzíteni kell az öntözési adatokat is, hiszen a hatósági ellenőrzések során az Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal ezt is vizsgálhatja. Az alföldi kertgazdáknak érdemes megfontolniuk a takarónövények vetését, a mulcsozást és a csepegtetőrendszerek alkalmazását, amelyek csökkenthetik a vízveszteséget. A következő hetekben, amikor a kukorica- és napraforgóvetés zajlik, különösen fontos figyelni a talajnedvességet. Aki öntözni tervez, most járja körül a lehetséges támogatásokat és egyszerűsítse az engedélyezési folyamatot. Csak átgondolt vízgazdálkodással és közösségi összefogással tartható fenn a térség mezőgazdasága.
