A hazai mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonysága kritikus ponthoz érkezett, miután az OMSZ legfrissebb adatai szerint az aszályos periódusok gyakorisága 27%-kal nőtt az elmúlt évtizedben. A talajnedvesség-mérleg országos átlaga 35-45% között mozog, ami messze elmarad az optimális 60-70%-os értéktől. Az Agrárminisztérium Öntözésfejlesztési Igazgatósága által közzétett elemzés alapján a hagyományos esőztető öntözési módok 45-55%-os hatékonyságával szemben az altalajöntözés akár 85-90%-os vízfelhasználási hatékonyságot érhet el.
Az altalajöntözés (más néven felszín alatti csepegtetés) lényege, hogy a talaj felszíne alatt 30-40 cm mélységben elhelyezett csepegtetőcsövek közvetlenül a növények gyökérzónájába juttatják a vizet. „A technológia legnagyobb előnye a párolgási veszteség minimalizálása, ami extrém hőhullámok esetén a hagyományos módszerekkel szemben akár 40%-os vízmegtakarítást is jelenthet” – nyilatkozta Dr. Nagy Gábor, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
Az AKI Öntözésgazdasági Felmérése szerint a hazai gazdálkodók mindössze 7%-a alkalmazza jelenleg ezt a technológiát, holott megtérülési számítások alapján 3-4 év alatt behozhatja a beruházás költségét. A telepítés hektáronkénti költsége 800-950 ezer forint között mozog, ami magában foglalja a csőrendszert, a vezérlőegységeket és a talajnedvesség-érzékelőket. A rendszer élettartama megfelelő karbantartás mellett 8-10 év.
Jelentős előnye még a technológiának a tápanyagok célzott kijuttatása. A tápoldatozással kombinált altalajöntözés a műtrágyafelhasználás 25-30%-os csökkenését eredményezheti, mivel a tápanyagok közvetlenül a gyökérzónába kerülnek, minimalizálva a kimosódást. „Kukoricánál és napraforgónál már az első évben 15-20%-os termésnövekedést tapasztaltunk, míg aszályos években ez az érték akár 30-35%-ot is elérhet” – emelte ki Kovács István békés megyei gazda, aki három éve alkalmazza a technológiát 75 hektáron.
A felszín alatti csepegtetés különösen értékes lehet olyan kultúráknál, mint a kukorica, napraforgó, szója, valamint egyes zöldségfélék. A rendszer alkalmazhatósága ugyanakkor függ a talaj szerkezetétől – homokos talajokon kevésbé hatékony a víz oldalirányú terjedése miatt. Az altalajöntözés további előnye a gyomosodás csökkentése, mivel a talajfelszín szárazabb marad, így kevesebb gyommag csírázik.
A Vidékfejlesztési Program keretében 2025-ben várhatóan új pályázati lehetőségek nyílnak meg az öntözésfejlesztésre, 50-60%-os támogatási intenzitással. A vízjogi engedélyeztetés egyszerűsített eljárással történik ennél a technológiánál, ami 30-45 napos átfutási időt jelent. Gazdálkodóknak érdemes már most elkezdeni a tervezést, hogy a tavaszi telepítésekre felkészülhessenek.
Egy rendszer megtervezésekor fontos figyelembe venni a parcella domborzati viszonyait, talajszerkezetét és a termeszteni kívánt növénykultúrát. A precíziós gazdálkodásba könnyen integrálható a technológia, mivel a modern rendszerek távfelügyelettel, akár okostelefonról is irányíthatók, és automatikusan reagálnak a talajnedvesség változásaira, optimalizálva a vízfelhasználást.
