Az idei aszályos időszakok ismét rávilágítottak a magyar állattartó gazdaságok takarmányozási sebezhetőségére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint a hazai szántóföldi takarmánytermő területek 62%-át érintette komoly vízhiány, ami átlagosan 40-55%-os hozamcsökkenést eredményezett. Ebben a helyzetben különös figyelmet érdemel az a kísérleti program, amelyet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karán fejlesztettek ki, ahol egy lucerna-keskenylevelű útifű keverék a hagyományos takarmány-összetételekhez képest kétszeres hozamot produkált extrém száraz körülmények között.
A kísérleti parcellák adatai szerint a lucerna-útifű keverék 4,2 tonna/hektáros szárazanyag-hozamot ért el olyan időszakban, amikor a kontrollként használt tiszta lucernaállomány csak 1,9 tonna/hektárt produkált. A keverékben alkalmazott keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata) rendkívül mély gyökérrendszerével akár 1,8 méter mélységből is képes nedvességet felvenni. A lucernával való társítás nem csupán hozamstabilitást, hanem takarmányértékbeli előnyöket is eredményezett – fehérjetartalma 19-22% között alakult, és 38%-kal magasabb B-vitamin tartalmat mértek benne.
Az állattenyésztésben különösen értékes a keverék aszálytűrő képessége mellett annak természetes antioxidáns- és csersavtartalma, amely kedvezően hat a kérődzők bendőflórájára és csökkenti az emésztési eredetű metánkibocsátást is. „A keveréktakarmány etetésével tejelő állományunknál nem csupán a takarmányozási biztonságot növeltük, de az állatok egészségi állapota is javult, különösen a szubklinikai acidózis előfordulása csökkent” – nyilatkozta Kovács Béla, a hajdúsági Aranykalász Zrt. állattenyésztési ágazatvezetője.
A keverék telepítése hagyományos vetőgépekkel is megoldható, hektáronként 18-20 kg lucerna és 4-5 kg útifűmag kijuttatásával. Fennmaradása és produktivitása legalább 3-4 évre biztosított megfelelő tápanyag-utánpótlás mellett. A munkavédelmi szempontból előnyös, hogy a keverék betakarítása a hagyományos szálastakarmány-betakarító gépekkel történhet, külön védőfelszerelést vagy speciális technológiai ismereteket nem igényel. A növényvédelmi beavatkozások száma is lényegesen alacsonyabb, ami a termelési költségek 15-20%-os csökkenését eredményezheti.
Az állattartó telepek számára most a legfontosabb lépés a jövő évi vetésszerkezet újragondolása, amelyben érdemes helyet szorítani az ilyen aszálytűrő keverékeknek. A vetőmagok időben történő beszerzése és a tápanyag-utánpótlási terv elkészítése már a téli időszakban ajánlott, hogy a tavaszi munkák kezdetén minden feltétel adott legyen a sikeres telepítéshez.
