Lezárult az agrárminiszter 2023 nyarán bejelentett, 260 milliárd forintos aszály elleni védelmi program első üteme. A vízmegtartó intézkedések, tározók és közepes méretű vízügyi létesítmények építése befejeződött, közölte a tárca az Agrárhírek megkeresésére. A fejlesztések a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai javaslatain alapuló 12 pontos intézkedéscsomagra épültek.
Az országos program elsősorban az aszálynak leginkább kitett alföldi és dél-dunántúli területekre koncentrált, ahol az elmúlt években súlyos terméskieséseket okozott a csapadékhiány. A Tisza-völgy és a Homokhátság térségében, valamint Baranya és Tolna megyékben összesen 42 új víztározó és vízvisszatartó műtárgy épült meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei szerint ezek a létesítmények már az idei száraz periódusban is bizonyítottak.
„A program lehetővé teszi, hogy mintegy 300 ezer hektárnyi területen javuljon a vízellátás, ami jelentősen csökkenti a gazdálkodók kockázatát” – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter. Hozzátette, hogy a második ütem már előkészítés alatt áll, amelyben újabb 180 milliárd forintot fordítanak öntözési fejlesztésekre és a talajvíz-háztartás javítására.
A program különlegessége, hogy figyelembe veszi a talajtani viszonyokat és a helyi adottságokat. A MATE kutatói által kidolgozott talajtérképek alapján határozták meg a beavatkozások helyét. Ezen túlmenően a gazdáknak komplex aszályvédelmi képzéseket is szerveztek, amelyeken az eddig több mint 2000 termelő vett részt.
Az aszály elleni védekezés és a vízmegtartás a klímaváltozás kihívásai miatt kulcsfontosságú a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a 2025-ig tartó program második ütemében a talajművelési módszerekre és a csatornarendszerek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A gazdálkodók számára 2024 őszétől új támogatási formák is elérhetővé válnak a víztakarékos gazdálkodási módszerek bevezetésére.
